Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
feladatát (1729-ben Szántónál273 például azt írták az 50 éves tanárról, hogy kora miatt alkalmatlan már feladata ellátására),27 4 ám volt olyan, aki ennyi idősen is alkalmasnak bizonyult, mint például 1729-ben az Ertényen tanító Szita Benedek.27 5 A tanítók fontosságát mutatja, hogy az egyes közösségek jelentőséget tulajdonítottak a tisztségviselő személyének. Különösen érvényes ez a német közösségekre, ahol a plébánoshoz hasonlóan az is előfordult, hogy a tanító a betelepülőkkel együtt érkezett, mint például Bonyhádon a 30 éves fuldai Joannes Walter.276 Természetesen a tanítók nyelvtudásának is illeszkednie kellett a közösség etnikai összetételéhez. A Baranya megyei Mágocsnak horvát, német, magyar és lengyel lakossága volt a 18. század első negyedében. Az 1720-as években a tanító Miskóczi Gergely Kishont megyéből származott, evangélikusból katolizált, tudott latinul, szlovákul, lengyelül, németül és magyarul.27 7 Az 1738-ban felvett vizita már arról tudósít, hogy külön német és külön magyar tanító volt a településen.27 8 Előfordult ugyanakkor az is, hogy a helyi közösség dominánsabb, erősebb érdekképviselettel rendelkező etnikuma vette kezébe — mintegy stratégiai megfontolásból — a tanító megválasztásának jogát. Különösen jellemző ez a németségre. Szigetvár mezővárosban a németség befolyását mutatja például, hogy bár a lakosságnak csak egy harmadát tette ki számuk, egyfajta „vezető polgári" rétegként határozták meg a város fejlődését, és a bírók mellett a tanítók is német nemzetiségűek voltak a 18. században. 1729-ben Roshird Kilián,27 9 1738-ban pedig Luppmiller Lőrinc volt a tanító.280 Van példánk arra is, hogy majd mindegyik fentebb számba vett tisztséget — természetesen speciális esetben — egy ember töltötte be. Az 1715 körül betelepített Esterházy-birtokon,28 1 a Tolna megyei Regölyben 1722-ben először licenciátust „szerveztek", 1725-ben fatemplomot építettek és plébániát alapítottak. 1728 és 1732 között azonban nem volt plébánosa a településnek, így ebben az időben Csente György töltötte be a tanító, az aedituus és az oeconomus tisztségét is.28 2 A vizitációs jegyzőkönyvek beszámolnak a bábákról (obstetrix)28 3 is, hiszen őket is a plébános segítői (Hilfspersonal) közé sorolhatjuk.284 A bábák részben 273 Ma Koppányszántó. 274 „pro servitio parum idoneus ob deficientem aetatem." PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 68. 275 Uo. 70. 276 Uo. 88., Knabelnél Welter-ként szerepel. Wilhelm Knabel: Geschichte Bonyháds (Bonnhards) von der Urzeit bis 1945. (Die Deutschen aus Ungarn 6.) München 1972. 13. 277 Merényi F.: Domsics i. m. 36-37. 278 „Rector scholae hungaricus, Rector scholae germanicus" Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 206-207. 279 Merényi F.: Domsics i. m. 66. 280 Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 76. 281 Brüsztle, J.: Recensio i. m. III. 285. 282 PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 80. 283 Az 1729. évi Tolna megyei jegyzőkönyv nem használta az obstetrix elnevezést, ehelyett az Annosa Mulier, Vetula terminusokat szerepeltette. 284 Vö. Lang, P.: Reform im Wandel i. m. 134.
