Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
Jól példázza a korszak e tendenciáit Bedekovics Gábor esete. Bedekovics Pécsett született, apja Pécs főbírája volt. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, a filozófiát Zágrábban tanulta, majd ezt követően Nagyszombatban folytatta a teológiát. Először a Pécstől keletre fekvő Kátolyra került adminisztrátornak, majd 1722-ben az újonnan felállított („neo-erecta") babarcszőlősi plébániára.20 6 A Drávához közeli fekvése miatt Babarcszőlős stratégiailag a püspökség, birtokpolitikailag pedig a katolikus Pálffy család számára volt fontos. Ezért képzett, megbízható, horvátul beszélő plébánost neveztek ki. Az egyházi struktúra kialakulatlansága miatt a plébános személyében szintén érintett, a helyi viszonyokban pedig igencsak érdekelt uradalom tisztviselője iktatta be őt hivatalába.20 7 Bedekovics megfelelt minden kívánalomnak mind a képzettség, mind a nyelvtudás tekintetében,20 8 és 23 éven át töltötte be itt a plébánosi tisztséget.20 9 Mivel a birtokosok és az egyház érdeke is megegyezett a plébánosok kiválasztásában, fontos szemponttá vált, hogy mindkét fél elfogadja a személyét. A forrásokban találkozunk olyan esetekkel, hogy egyházi vagy világi személy mutatta be és iktatta be (prasentatio et installatio) a plébánost, akit azután a birtokos is elfogadott.210 A nagyobb uradalmakban a tiszttartói utasításokba is bekerült a plébániák, illetve a plébános segítésének és felügyeletének igénye. Jól tükrözi a hangsúlyokat az 1720-ban Esterházyak által kiadott 50 pontos instrukció. Ennek első három pontja általánosságban fogalmazta meg a tiszttartókkal szembeni morális és törvényi elvárásokat. A negyedik — ebben az esetben az első konkrétumokat tartalmazó — pont a plébánossal és a plébániával foglalkozik, leginkább a plébánia gazdálkodásával, illetve annak felügyeletével. Ez felhívta a figyelmet arra, hogy a plébánosok véleményét is vegye figyelembe a provizor.21 1 Végül azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk a plébános személyével, illetve pozíciójának jelentőségével kapcsolatban, hogy az anyakönyvek vezetésével a közösségben egyfajta kontrollpozíciót is betöltött.21 2 A forrásokban nem találkozunk olyan esettel, hogy a birtokos a közösség akarata ellenére választott plébánost. Arra viszont van példánk, hogy jól műkö-206 Brüsztle, J'.: Recensio i. m. II. 78. 207 „investituram habet nullám pro Parochia ista nec est Installatus per Personam Ecclesiasticam, verum per officialem Dominy propositus est." Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 102. 208 „Gnarus lingvarum Hungaricae, Croaticae, et Slavonicae." Uo. 209 Uo. 210 „post tamen per dominium acceptatus" Pfeiffer János: A Veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554-1760). (A Veszprémi egyházmegye múltjából 10.) Veszprém 1947. 54. A Tolna megyei, Esterházy-birtok Keszin például úgy tevékenykedett a plébános 1729-ben „provisorio modo", hogy nem volt „investitus canonice". PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 57. 211 „egyetértvén plébános uraimékkal..." MOL P 108, A herceg Esterházy család levéltára, Repositorium 65, Fasc. 15. fol. 135-136. Instructio pro provisoratu bonorum Kaposvariensium. (Az Esterházyak Baranya és Tolna megyei birtokaira 1. többek között: MOL E 108, 155. Mikrofilm 43464. Fol. 1-37.) A 19. századi egyházmegyében is megtalálhatjuk ezt az eljárást más világi uradalmakban, például a Bólyi Batthyány-uradalomban: Herrschaftlich Verwaltungsrichtlinien. 1813. április 5. I. Abschnitt: Die Geistlichkeit und Kirchen betreffend. Bécs. Idézi: Krauss, K.: Deutsche Auswanderer i. m. 396. 212 Vö. Reinhard, W.: Konfession i. m. 122-123. A kérdésről 1. még: Heinrich Börsting: Geschichte der Matrikeln von der Frühkirche bis zur Gegenwart. Freiburg 1959.
