Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
Az 1720-ban alapított Beremend, Szekcső és Szentlőrinc esetei jelzik, hogy a tamási templomépítés nem elszigetelt jelenség volt, hanem egy új folyamat kezdete. Szekcsőn már 1716-ban állt egy fából és sárból készült templom,16 3 a szentlőrinci templomot 1718-ban építették,16 4 Beremend középkori templomát pedig egy évvel később kezdték felújítani.16 5 Mindhárom plébánia alapításának tanulságos az oka, ezért érdemes külön-külön szemügyre venni őket. Szekcsőt I. Lipót 1691. június 27-én Arsenije Cernojevíc szerb pátriárkának adományozta (a baranyai Görcsönnyel együtt), így ez lett a magyarországi szerb ortodox egyház egyik központja.16 6 A kisebbségbe került magyarság pasztorálását a mohácsi plébános végezte. Az ő tevékenysége és a kicsiny templom építése összefügghetett azzal, hogy 1721 előtt valamikor Kövér Pál és Márffy József szerezték meg az uradalom egy részét.16 7 A plébánia alapításának okaként mégis az itt székelő szerb püspök elleni aktív fellépésnek és az ortodox lakosság áttérítésének szándékát látjuk, így korántsem véletlen, hogy Kapucsy György általános helynök nevezte ki Horvátovics Ferencet,16 8 azaz ebben az esetben a régi mechanizmusok továbbéléséről beszélhetünk. Beremenden szolgált már plébános Spoljarics Sebestyén személyében, ám 1715-ben történő eltávozása után évekig betöltetlen maradt tisztsége.16 9 Utóda, Verchkovich István alatt kezdte el a kegyúr, Veterani János17 0 újjáépíteni a középkori alapokon a templomot.17 1 Elhatározásában bizonyára szerepet játszott, hogy éppen ezekben az években a telepítéseknek köszönhetően a település lélekszáma megduplázódott, és a sokácok mellett magyar és német családok is érkeztek, akiknek megtartása fontos volt a földesúr számára.17 2 A templom elkészülte után került Geszics Antal a plébániára, miután a püspök szóban megbízta a plébánia igazgatásával.17 3 Itt tehát csupán többszöri próbálkozás után, a kegyúr és a püspök együttes erőfeszítéseinek köszönhetően jött létre állandó plébánia.17 4 163 Merényi F.: Domsics i. m. 91. 164 Uo. 62. 165 Brüsztle, J.: Recensio i. m. II. 192. 166 Dujmov M.: A szerb ortodox i. m. 130. 167 Brüsztle, J.: Recensio i. m. II. 528. 168 Uo. 533. 169 Brüsztle öt évről ír. Uo. 196. Ennek ellentmond, hogy 1718-ban Stephanus Verchkovichot Beremend plébánosaként említették. Pécsi Káptalani Levéltár (a továbbiakban PKL); Magánlevéltár (ML) Fasc. 156. Plébánosi jegyzék 1718. fol. 2. 170 Geosits L.\ A beremendi plébánia i. m. 4. 20 évvel később a vizita Julius Veteraninak tulajdonítja a templom újjáépítését. Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 119. 171 BML IY1. j. Ö 19. 53. Veterani 1715-ben Dárda templomának felújításába is belefogott, és 1718-ban el is készült. A lelkipásztori szolgálatot a család káplánja végezte, állandó plébánost csak 1726-ban kapott a település. A folytonosságot Mathias Wagner iskolamesterjelentette, aki 1720 és 1733 között dolgozott itt. Brüsztle, J.: Recensio i. m. II. 442-443. 172 Szita L.: Beremend története i. m. 82. 173 „Anno 1720. mense Majo per jurisdictionem verbaliter concessam huic parochiae admovetur non investitus, nec installatus." Brüsztle, J.: Recensio i. m. II. 196. 174 Nem kizárt, hogy a beremendi templomot Luca di Natale belgrádi püspök szentelte fel, ahogy ezt a szintén Veterani-birtok Dárda esetében bizonyíthatóan megtette 1718-ban. Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 124. Ez jelentősen árnyalná a kegyúr és a püspök kapcsolatát, mert Nesselrode ellenséges gesztusként értékelte más püspöknek az ő egyházmegyéjében tett lépéseit.
