Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
A két település kiemelése összhangban volt Radanay püspök sok esetben türelmetlen térítőmunkájával, aki a szívügyének tekintette az egyházmegye területén élő ortodoxok és protestánsok átkeresztelését. Erőfeszítéseit siker koronázta,10 4 hiszen 1689 után, rövid idő alatt 28 falut térített át a katolikus vallásra,10 5 az ortodoxokkal pedig rövid életű uniót hozott tető alá 1688 és 1692 között.10 6 Az unitárius közösségek gyors megtörésében az is szerepet játszott, hogy nem volt püspökük, és négy legerősebb közösségük (Pellérd, Aranyos, Keszü és Egerág) is híján volt prédikátornak ezekben az években.10 7 Radanay ebben a munkában is szerzetesekre támaszkodott, különösen sokat köszönhetett a jezsuita páter Bittevi Mihálynak,10 8 míg a templomuktól megfosztott pellérdi unitáriusokat Maróthy Mihály pálos szerzetes pasztorálta.10 9 A térítés dinamikájában két dolog bizonyosan szerepet játszott: az egyik, hogy az egyházi birtokokon a lehető leghamarabb kívánta Radanay elérni a vallási homogenitást. Keszü és az oratóriumától megfosztott Sumony ezért vált az intenzív pasztoráció korai célállomásává.11 0 A másik, hogy Egerág, Aranyos és Pellérd katolikus birtokosainak valószínűleg nem volt ellenére, hogy unitárius jobbágyai közé katolikus papot küldjenek téríteni.11 1 Utóbbiak révén a legerősebb unitárius központokat sikerült áttéríteni, ami magával vonta a kisebb közösségek vallásváltását is. Radanay idejében az egyháznak nem csak a paphiánnyal, hanem az állandó pénzzavarral is meg kellett küzdenie, így új templom építéséről alig van tudomásunk. Több esetben, például Pécsett és Szigetváron, a török mecseteket alakították át, máskor pedig, így Pellérden és Sumonyban, az unitáriusoktól elvett imaházat rendezték be a katolikus rítusnak megfelelően.11 2 A középkori eredettel bíró katolikus falvakban pedig változtatás és felújítás nélkül használták templomaikat, nincsen adatunk arra, hogy Radanay idejében bármiféle jelentősebb építkezés elkezdődött volna.11 3 104 Az 1695-1696-ban készített összeírások alapján úgy tűnik-tűnhetne, hogy az unitárius falvak teljes népessége áttért, ám a későbbi források ezt csak részben támasztják alá. Pellérden még 1764-ben is tudunk idős áttérőkről. Briisztle, J.: Recensio i. m. IV 185. 105 Benda K.: Unitáriusok i. m. 94. 106 Az unió kérdésében napjainkig vitatott Radanay magatartása. Fricsy A.: A török utáni első i. m. 94-95. 107 Uo. 92. Egerágon az 1695. évi összeírás készítői már csak katolikusokat jegyeztek fel. Timár Gy.: Pécsi provizorátus i. m. 89. 1ÜM Radanay Bittevinek tulajdonította, hogy a környéken „44 oppida et pagi Romanae Ecclesiae sint asserti". Brüsztle, J. : Recensio i. m. III. 85, idézte már Fricsy A.: A török utáni első i. m. 93. 109 Brüsztle, J.: Recensio i. m. IV 191. 110 Keszü a szeminárium birtoka lett az 1736. évi felosztást követően. Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 30. Sumony pedig a pécsi székesegyház kezelésébe került. BML IV l.j. Ö 19. fol. 11. 111 Pellérd és Aranyos ura Passardi Péter lett, aki kegyúrként 1711-ben a templomot újjáépítette. „dicitur per Petrum Passardi genitorem mox fati vice-comitis (ti. Passárdi Pál) anno 1711. antiquis diruti templi fundamentis ex mera tegula cocta supraaedificata una cum, turri et sacristia sua..." Brüsztle, J.: Recensio i. m. IV 188. Egerág pedig a Pálffy család birtoka volt. Schematizmus 1981. i. m. 197-198. 112 1733-ban Túrony esetében konkrétan megjegyezték, hogy a templomot „ad normám ecclesiarum catholicarum" alakították át. BML IV 1. j. Ö 19. fol. 21. 113 Jellemző grre a pécsi székesegyház esete, ahol 1686 után csupán az altemplomot használták, egészen az 1710-es évekig, és csak a minimális, szükséges restaurációról vannak ismereteink.
