Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
mezővárosok népességére koncentrált a katolikus egyház a felszabadulást követő első esztendőkben. A meginduló újjáépítés legnagyobb újdonsága azonban az volt, hogy a városias települések mellett a falvakban is felhasználták a plébánia intézményét a térség konszolidációjában, és mind az egyház, mind a közösségek igyekeztek minél előbb plébániai státusba juttatni templomaikat, illetve állandó lelkipásztort szerződtetni gondozásukra. Lehetőség szerint e munka során is figyelembe vették a hódoltság korában kialakult adottságokat. A 17. században működő plébániák közül több megélte a század végét: Vázsnokon, Vaszarban, Mindszenten, Kővágószőlősőn például 1692-ben licenciátus működött,9 5 míg Hosszúhetényben Radanay püspök 1689-ben újraalapította a plébániát. Ennek pontos aktusáról sajnos nincsenek ismereteink. Normális körülmények között ugyanis a plébánia jogszerű betöltéséhez három dologra volt szükség: a földesúr praesentiójára, a püspök confirmatiójára és az esperes vagy főesperes introductiójára.9 6 Ezekből azonban vajmi kevés valósulhatott meg, nem tudunk sem új plébános kihelyezéséről, sem a templom konszekrációjáról. A korai alapítások esetében inkább csak a plébániajelleg megerősítéséről lehetett szó, amely során tisztázhatták a plébánosnak járó jövedelmeket.9 7 Mivel eddig csupán Hetény kapcsán került elő olyan adat, amely a plébánia birtokjogának a törökkorban kontinuus továbbélését bizonyítja, ez alapján nem véletlen az itteni megerősítés korai dátuma.9 8 A világi plébánosok égető hiányát mutatja, hogy a domonkosok kapták meg a falut, és Verbőczy János egészen 1715-ig irányította a közösség életét.9 9 1697-bŐl Hosszúhetény és Lőcs mellett Versend, Németi és Aranyos, valamint Szemely plébánosának a nevét ismerjük,100 míg az itáliai származású Horka Leonard ekkor hagyta el Szabadszentkirályt és tért vissza szülőföldjére.101 Ezek közül a délszlávok által lakott Versend, Németi, Lőcs és Szemely102 említése nem meglepő, annál inkább magyarázatra szorul a többségében unitárius kisnemesek által lakott, kontinuus magyar falu, Szabadszentkirály,10 3 és az erős unitárius közösségéről híres Aranyos. benedicta quondam ab Illustrissimo Domino piae memoriae Matthia Radonay episcopo Quinque-Ecclesiensis." PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 1. 95 Timár Gy.: Patrocíniumok Baranya i. m. 174-175, 183-184. 96 Vö. Fazekas 1.: A győri egyházmegye i. m. 119. 97 Molnár Antal szíves szóbeli közlése. 98 A plébániának volt két szőlője, amelyeket Kereszt István és Csonka Márton művelt, de mivel a török időkig az egyházé volt, ezért senki nem idegenítheti el, így ezek után tizeddel tartoznak. „Habetur praeterea vinea in superíori monte, quam his recenter evolutis temporibus excoluit Stephanus Kereszt, item alia in eodem promontorio per Martinum Csonka exculta; quia vera tempore adhuc turcico aere parochiano comparate exstiterant, et nihil ab ecclesia avelli possit, ordinatum est: ut ex iis suprascriptis duabus vineis loci parocho decima pendatur." Brüsztle, J.: Recensio i. m. III. 81-82. 99 Uo. 87. 100 1696-ban Mérey Mihály szekszárdi apát kezdeményezésére az itteni mezővárosban szervezték újjá a plébániát, ez azonban ekkor nem tartozott a pécsi püspök joghatósága alá. Uo. IV 314-315. 101 Taksonyi J.: Adatok i. m. 140-142. 102 Már a török időkben is katolikus délszlávok lakták. Timár Gy.: Pécsi provizorátus i. m. 80. 103 17. századi történetére 1. Szentkirályi István: A szabadszentkirályiak nemessége. A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője 4. (1911) 149-151.
