Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
kellett erősíteni a pécsi katolikusok szabadságát,66 de elviekben elhárult a legfőbb akadály a katolikus egyház hódoltsági működése elől, és ennek nyomán elkezdődött a lassú építkezés. így 1620-ban már arról számolhatott be Dallos Miklós pécsi püspök, hogy hat faluban (Bogádon, Szabolcson, Kővágószöllősön, Abaligeten, Szakályon és Vázsnokon) újjáépítették a romos templomokat, és ahol szükséges volt, ott kijavították a tetőzetet.6 7 Ezzel az aktussal a katolikus szakrális térszerkezet újjászületése is megkezdődött. A pécsi jezsuita misszió hatására a katolikus egyház személyi állományában is lassú változások történtek. Vásárhelyi Gergely megérkezésekor tíz licenciátust6 8 talált a környék falvaiban, akik közül — mivel tevékenységük nem felelt meg a Tridentinum által támasztott követelményeknek — öt főt meggyőzött arról, hogy hagyjon fel tevékenységével.6 9 Keserű tapasztalatok alapján hamar kiderült azonba'n, hogy az elvek gyakorlati átültetése nem lehetséges a hódoltság területén, ezért egészen a 18. századig inkább az együttműködés jellemezte a jezsuiták és a licenciátusok kapcsolatát.7 0 Ez ésszerű kompromisszum volt, hiszen a belgrádi és pécsi iskoláik növendékei közül tanulmányaik befejezését követően többen is licenciátusként tevékenykedtek. A Szini István által Belgrádban képzett fiatalok közül nyolc emberrel mint baranyai licenciátussal találkozunk a későbbi forrásokban. Az aktív missziózásnak köszönhetően 1639-ben az egyházmegyében a három jezsuita mellett nyolc világi pap és harminckét licenciátus tevékenykedett, akik fölé Horváth Jánost jezsuita szerzetest nevezték ki vikáriusnak.7 1 Az 1630-as években a jezsuita misszió a virágkorát élte, és ez hatással volt az egyházmegye katolikus megújulására is. Forró György tartományfőnök gondoskodása révén éveken keresztül négy-öt fő szolgált Pécsett, így az itteni rezidencia befolyása jelentősen nőtt.7 2 Ezt jelzi, hogy Horváth páter vikáriusként 86 A jezsuitákat 1641-ben perbe fogta a pécsi bég, és csak ezer forint lefizetésével menekültek meg a karóba húzástól. Esterházy Miklós nádor ezért 1642-ben felvette a szőnyi béketárgyalások magyar követelései közé ezt a pontot: „Az római pápa hitin és vallásán levő egyházi emberek Péchen és egyebütt megháborgottanak, kívánjuk azért, hogy eddig való végzés szerint hivataljokban a vallásokban meg ne bántódjanak." Szakály Ferenc. Magyar intézmények a török hódoltságban. (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok 21.) Bp. 1997. 58. 67 Holouics Flórián: Baranya a XVII. század elején. Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1966. Pécs 1967. 173. 68 A licenciátusok lelkipásztori szolgálatot ellátó katolikus világi férfiak voltak, akiknek a feladata elsősorban a hitoktatás volt. Főleg a hódoltságban működtek, ahol a képzett papok hiánya miatt nagy szerepük volt a hitélet fenntartásában. Jogi helyzetüket a 1628. évi nagyszombati püspöki tanácskozás rendezte. Molnár A.: Jezsuiták i. m. 46. Tevékenységükre 1. Juhász Kálmán: A licenciátusi intézmény Magyarországon. Bp. 1921, ill. legújabban: Dénesi Tamás: Licenciátusok a veszprémi egyházmegyében. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Szerk. S. Lackovits Emőke -Mészáros Veronika. Veszprém 2004. 51-68. 69 Fricsy Ádám: A pécsi jezsuita misszió történetéből (1612-1686). Baranya 4. (1991: 1-2. sz.) 144. 70 Molnár A.: Jezsuiták i. m. 45-51. 11 Fricsy Adám: Pécs a XVII. század derekán Vinkoyics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1984. Pécs 1985. 200. Horváth János 1594-ben született Ljutomerben. Magyarul, horvátul, latinul és németül is beszélt. Molnár A.: Jezsuiták i. m. 58, ill. további életrajzi adatait 1. Lukács, L.: Catalogi i. m. 625. 72 Molnár A. : Jezsuiták i. m. 58. A pécsi misszió jelentőségére további bizonyíték, hogy innen alapították meg a gyöngyösi rezidenciájukat 1633-ban.
