Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
Éppen ezért a püspökök komoly erőfeszítéseket tettek a papnevelés átszervezéséért, és ennek eredményeként a jezsuiták vették át a megmaradt káptalani iskolákat Győrben, Pozsonyban, valamint Zágrábban. Az új iskolák már közvetlenül a hódoltság határán működtek, és ezek közül az 1606-ban alapított zágrábi, valamint a nagyszombati szeminárium különösen fontos volt, hiszen számos, a pécsi egyházmegye területén dolgozó egyházi személy ezeken a helyeken tanult korábban. Közéjük tartozott Pécsi Bálint jezsuita páter, aki 1619-ben lépett be a rendbe,6 1 és zágrábi tanulóévek után tért haza szülővárosába, hogy 1639-ben bekövetkezett haláláig vezesse az iskolát.6 2 Az 1635-ben megnyílt nagyszombati egyetemen pedig öt pécsi és három baranyai vezetéknevű fiatal tanult, akik valószínűleg szintén a pécsi jezsuitáknál tanulták a betűvetés mesterségét.6 3 Mindezek a reformok szükséges, ám nem elégséges okai voltak a pécsi egyházmegye katolikus infrastruktúrája részleges reorganizációjának. Az Oszmán Birodalom katolikusokkal szembeni politikájának megváltozása is kellett hozzá, hogy a misszionáriusok megvethessék a lábukat a dunántúli hódoltságban. A 16. századi keresztény felekezeti villongásokat általában közömbösen szemlélő oszmán hatóságok, a tizenöt éves háború (1591-1606) után pedig több engedményt tettek a katolikusok felé. Ezek közül a legfontosabb a kalandos életű bosnyák világi pap, Don Simone Matkovich által 1608-ban megszerzett szultáni fermán volt,64 amelyet a következő évben Ali budai pasa is megerősített.6 5 Ez a kiváltságlevél engedélyezte a hódoltsági katolikusok számára a templomok kijavítását, kivette őket az ortodox és református püspökök joghatósága alól, és jogilag lehetővé tette más protestáns felekezet prédikátorának az elűzését is. A katolikus papok újra szabadon mozoghattak a hódoltsági területeken, misézhettek, prédikálhattak, sőt még adómentességet és szabad örökösödési jogot is garantált a számukra a szultáni kormányzat. Ez természetesen sohasem valósult meg teljes egészében, még az 1642. évi szőnyi béke pontjaiban is újra meg (1611-1628) is írtak tervezeteket. Mindhárom püspök a megfelelő oktatási háttérintézmény Róma támogatással történő kiépítésében látta a legfőbb feladatot. Zágrábban és Nagyszombatban kérték egy-egy pápai kollégium felállítását, akár stájer és karintiai egyházi javadalom felhasználásával. Tusor Péter-. A pápai diplomácia javaslatai 1639-ben a Szentszék részvételére a magyarországi katolikus restaurációban. A Ráday Gyűjtemény évkönyve 9. (1999) 21-24. A tervekből azonban nem lett semmi, mert a Pázmáneum felállítását elegendőnek ítélte a római kúria. Vö. Fazekas István-. A bécsi Pazmeneum magyarországi hallgatói 1623-1918 (1951). (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 8.) Bp. 2003. 61 Rajta kívül még további nyolc, Pécs környéki fiatal kérte felvételét a rendbe. Varga Sz.-. Peregrináció i. m. 267-268. 62 1597-ben született Pécsett. Beszélt latinul, horvátul és magyarul. 1622-ben Grazban tanult egy, majd Bécsben két év filozófiát. 1625-1639 között szolgált a pécsi misszióban. Ladislaus Lukács-. Catalogi Personarum et officiorum provinciáé Austriae S.I. II. (1601-1640) Romae 1982. 699. 63 Közülük „Andreas Sántosi Ungarus ex d. Quinqueecclesiensi" 1656-ban érkezett a papnevelőbe. Előtte három évig Nagyszombaton tanult, majd szepesi illetve egri őrkanonok lett. Fazekas /.: A bécsi Pázmáneum i. m. 83. 64 Életrajzát 1. Molnár Antal-. Egy katolikus misszionárius a hódolt Dél-Magyarországon: Don Simone Matkovich. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Bp. 1998. 232-250. Levelezésének egy részét kiadta: Tóth István György. A mohácsi plébános, a budai pasa, és a kálvinista konstantinápolyi pátriárka. Don Simone Matkovich levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához (1622-2635). A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 8. (1997) 185-252. 65 Molnár A.: Jezsuiták i. m. 40.
