Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
resen pasztoráltak.53 Mivel a pécsi rezidencia elöljárója egyben a pécsi püspök általános helynökeként is tevékenykedett, ezért Vásárhelyi Gergely és Jékel Zakariás páterek pécsi felbukkanásával Pyber János püspök (1611-1619) virtuálisan eleget tett rezidencia-kötelességének, és a misszió révén szorosabbra fűzte egyházmegyéjével ápolt kapcsolatát. További nyomós érv a reorganizáció ilyen korai időpontja mellett, hogy éppen ezekben az években kezdett el Pyber erőteljesen érdeklődni a hódoltsági egyházi birtokok állapota felől, és legkésőbb 1611-től azokat árendába is adta Batthyány Ferencnek, aki gondoskodott is az adók behajtásáról.5 4 Ezzel ha áttételesen, de újabb szál szövődött a püspök és híveinek egy része között.5 5 A pécsi püspökök fokozódó érdeklődése mögött motivációként az is állt, hogy a 16. század harmadik harmadától kezdve szinte kivétel nélkül a Tridentinum szellemében már megreformált itáliai egyetemeken tanultak. Zelniczey Miklós Bolognában 1576-ban fejezte be a tanulmányait, és ugyanitt töltötte tanuló éveit később Erdődy János, Ergelics Ferenc és Domitrovics Péter is.5 6 Utóbbi a bolognai kollégium rektora is volt, és innen vezetett útja a püspöki székbe. A 17. században azután Balásfy Tamás (1621-1625) Bécsben és Rómában végezte iskoláit, utódai, Felestáli Dávid Pál (1625-1628) és II. Draskovics György (1628-1630) szintén Collegium Gei'manicum-Hungaricumhaxi szerzett képesítést,57 és hasonló pályát futott be a 17. század egyik legjelentősebb pécsi, illetve zágrábi püspöke, Vinkovics Benedek.5 8 Jól illeszkedett ebbe a névsorba az említett Pyber János, aki olmüci, bécsi és római tanulmányok után végigjárta az egyházi hierarchiát, míg végül 1625-ben megkapta az egri püspökséget, és a könyvtörténettel foglalkozók szemében napjainkban neves könyvgyűjtőnek számít.59 Nem véletlen, hogy alatta kezdődött meg a pécsi püspöki birtokok felmérése, hiszen a Tridentinum szellemében nevelt főpapok már fontosnak tartották az egyházmegyéjükkel tartott kapcsolatokat, ismerték a missziózásban rejlő lehetőségeket, és tisztában voltak az oktatás jelentőségével a hittérítés során.6 0 53 A jezsuiták önértelmezésre és 16. századi tevékenységükre alapvető: John W. O' Malley: Az első jezsuiták. Bp. 2006., a birtokrestaurációra pedig 1. Timár György. A pécsi címzetes (választott) püspökök birtokmegőrző tevékenysége a hódoltság idején. In: Pécs a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc. (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) Pécs 1999. 133-171. 54 Molnár A.: Jezsuiták i. m. 35. Batthyány és Pyber birtokügyleteihez 1. még: Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: MOL), P 1313, A herceg Batthyány család körmendi levéltára, Memorabilia Nr. 880/8., 886/1-3. és 889. 55 A 17. században a kettős adóztatás a hódoltság egészében, egyházi és világi birtokokon egyaránt megvalósult. A témára alapvető: Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981., ill. a bátai apátság kapcsán újabban: Molnár Antal: A bátai apátság és népei a török korban. (METEM Könyvek 56.) Bp. 2006. 56 Varga Szabolcs: Peregrináció és művelődés a pécsi egyházmegyében a 16-17. században. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században i. m. 258-259. 57 Fricsy Adám: Egyházmegyénk a török hódoltság alatt. In: A Pécsi Egyházmegye schematizmusa 1981. Szerk. Csigi Imre - Kneip István. Pécs 1981. 98. 58 Galla Ferenc: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni levéltárban. (A magyar katolikus megújhodás korának püspökei) Levéltári Közlemények 20-23. (1942-1945) 141-186. 59 Soltész Zoltánné: Neves possessorok újabban felismert kötetei. II. Magyar Könyvszemle 113. (1997: 3. sz.) 266-281. 60 A magyarországi missziók elsődleges sikereit a kortársak is az iskolákban látták. Róma számára 1622 után Pázmány Péter, Dallos Miklós váci (1621-1623) és Domitrovics Péter zágrábi püspök
