Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
különösen igaz a 18. századot tekintve. Hiába hívta fel a figyelmet Vanyó Tihamér ennek jelentőségére és kínált módszertant az egyházmegyék és a plébániák kutatására, kevés konkrét esettanulmány látott napvilágot ebben a témában.20 Az alsópapság és közösség késő középkori viszonyáról Kubinyi András,2 1 kora üjkori helyzetéről Fazekas István egy-egy tanulmányából tájékozódhatunk.2 2 A veszprémi egyházmegye plébániahálózatának 18. századi reorganizációjával és alsópapságának pasztorációs tevékenységével Dénesi Tamás foglalkozik behatóan.2 3 Jelen tanulmányunkkal az ő kutatásaihoz csatlakozunk, és a pécsi egyházmegye újjászületésének folyamatát „mintegy alulnézetből, a papság és a hívek szemszögéből"2 4 vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy miként szerveződött újjá az egyházmegye plébániáinak anyagi infrastruktúrája és személyi állománya, és mindez hogyan járult hozzá a konszolidáció folyamatához. Tanulmányunk forrásbázisának gerincét a pécsi egyházmegye 1729-ben25 és 1738-1742 között készült egyházlátogatási jegyzőkönyvei,2 6 valamint az 1733. évi plébánia-összeírások képezik.2 7 A kutatás során feltártuk a vármegyei2 8 és a plébániai2 9 levéltárakat, jelen munkánkban ezek eredményeit is hasznosítottuk, de meg kell jegyeznünk, hogy a legátfogóbb képet az egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatai biztosítják. A pécsi egyházmegye történetére vonatkozó legfontosabb szakirodalom Josephus Koller műve30 mellett Josephus Brüsztle napjainkig megkerülhetetlen négykötetes munkája,3 1 amely minden újkori, regionális egyháztörténet-írás alapját képezi. egyháztörténeti tanulmányai és cikkei. Szerk. Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs - Vértesi Lázár. (Seria Históriáé Dioecesis Quinqueecclesiensis IV) Pécs 2008. 131-207. 20 Vanyó Tihamér: Az egyházmegye-történetírásról. In: Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1937. Bp. 1937. 3-19.; Uő: A plébániatörténetírás módszertana. In: Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1940-1941. Bp. 1941. 3-65. 21 Kubinyi András: Plébánosválasztás és egyházközségi önkormányzat a középkori Magyarországon. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Bp. 2000. 269-287. 22 Fazekas /.: A győri egyházmegye i.m. 23 Dénesi Tamás: Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás a 18. századi veszprémi egyházmegyében. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar. Bp. 2006. Ezúton köszönjük, hogy használhattuk kéziratos disszertációját. 24 Dénesi T.: Alsópapság i. m. 1. 25 A Domsics Mátyás által végzett baranyai egyházlátogatásokat kivonatolva közreadta Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (Canonica Visitatio) Baranyában 1729-ben. Pécs 1939. A Tolna megyei rész: Pécsi Püspöki Levéltár (a továbbiakban: PPL), Canonica Visitationes 1729. 26 Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738-1742. A bevezető tanulmányt írta és a forrásokat közreadja: Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs. (Seria Históriáé Dioecesis Quinqueecclesiensis V) Pécs 2009. 27 Baranya Megyei Levéltár, Pécs (a továbbiakban: BML); IV 1. Baranya vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1696-1848. j. Összeírások 1. Conscriptio Ecclesiarum et Parochiarum Inclyto Comitatui de Baranya adjacentium anno 1733. peracta. 1733. Ö 19. Tolna Megyei Levéltár, Szekszárd (a továbbiakban TML); IV 1. Ö 453. 28 Gőzsy Z.: Az egyháztörténet 18-19. századi i.m. 29 Varga Szabolcs: A plébániai levéltárak forrásértéke a pécsi egyházmegyében. In: A magyar egyháztörténet-írás forrásadottságai i. m. 135-161. 30 Josephus Koller: História Episcopatus Quinqueecclesiensis. Tom. VII. Pest 1812. 31 Josephus Brüsztle: Recensio universi cleri dioecesis Quinqueecclesiensis. I-IV Pécs 1874-1880.
