Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
Elvi előzmények Ahhoz, hogy a magyarországi egyházmegyék a 18. század elején ismét ténylegesen és eredményesen funkcionáljanak, újra kellett azokat szervezni.32 A katolikus egyház konszolidációjában nagy szerepet kaptak a Tridenti Zsinat döntései, ezek jelentették az elvi alapot.3 3 Egyrészt érvényesülnie kellett a residentia elvének, amely ebben az esetben egyrészt — a szó eredeti értelmében — a visszaköltözést jelentette a felsőpapság részéről az eredeti püspöki székhelyekre, másrészt az ezt követő folyamatos jelenlétre, a közigazgatás saját kézben tartására utal.3 4 A rezidencia fogalmát azonban vonatkoztathatjuk az egyházi struktúra alsó szintjére is, ami a plébániák birtokba vételét jelentette az alsópapság részéről. A Tridenti Zsinat egyházkormányzati reformjai között szintén hangsúlyos szerepet kapott az egyházlátogatás, a visitatio. Ez szabta meg az egyházlátogatások napjainkig érvényes gyakorlatát.3 5 Kanonizálta és gyakorlati szintre emelte a korábbi elvi alapvetéseket, egységesítette és ténylegesen püspöki felügyelet alá helyezte a plébániákat. Továbbra is lehetőséget teremtett ugyan a főesperesi, esperesi egyházlátogatásokra is, de csak abban az esetben, ha azt a püspök megbízásából teszik.3 6 A cél az volt, hogy a püspök pontosan ellenőrizze az egyházmegye alsószintű működését.3 7 A vizitációknak ugyanakkor ekkor sokrétűbb feladatköre volt. Egyrészt ellenőrizték a plébánosok munkáját, és ügyeltek az egyház által elfogadott normák betartására, a helyes tanításra, a nép vallásosságára,3 8 továbbá, hogy mennyire eredményes az általuk végzett katolizáció, felügyelték a protestánsok státuszát az egyes településeken, hol tartják az istentiszteletet, ki és mióta használja a templomot. A látogatás azonban nem csupán az állapotok felmérésére szorítkozott, komoly hatással volt az egyházszervezetre és a helyi közösségre is. Ekkor bérmáltak, templomokat és harangokat szenteltek, illetve akár új plébániák, új körzetek megszervezéséről is dönthettek. Ennek tükrében érthető, hogy a helyi egyházi élet kiemelkedő eseménye volt egy-egy látogatás jelentős hatást gyakorolhatott a közösségre, illetve a közösség vallásosságára is. Ez természetesen nem ment ennyire szervezetten, és a valóságban ennél ritkábban került sor a látogatásokra. A 18. század 32 A katolikus egyház újjászervezésére legújabban: Bahlcke, J.: Ungarischer Episkopat i. m. 44-64. 33 A Tridenti Zsinatról alapvető munka: Hubert Jedin: Geschichte des Konzils von Trient. I-IV Freiburg 1951- 1975., magyar nyelven: Uő: A zsinatok története. Bp. 1998.; Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában. Bp. 2001.; Uő: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. Bp. 2007. 228-245. 34 Bernard Dompnier: Die Fortdauer der katholischen Reform. In: Die Geschichte des Christentums. Von den Anfangen bis zur Gegenwart. 9. Das Zeitalter der Vernunft (1620/30-1750) i. m. 256. 3:> Vö. Die Visitation im Dienst der kirchlichen Reform, katholisches Leben und Kirchenreform im Zeitalter der Glaubensspaltung. Hrsg. Ernst Walter Zeeden - Hansgeorg Molitor. Münster 1967. 36 „Per se vei visitatores suos [...] de consensu episcopi." Idézi: Hubert Jedin: Einführung. In: Die Visitation im Dienst... i. m. 6.; Visitatio Canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1647-1674. Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetést írta Tomisa Ilona. Bp. 2002. 12. 37 Dompnier, B.: Die Fortdauer der katholischen i. m. 248. 38 Jedin, H.: Einführung i. m. 7.
