Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123

Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs KONTINUITÁS ÉS REORGANIZÁCIÓ A PÉCSI EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATÁBAN A 18. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN A kérdés historiográfiája A pécsi egyházmegye plébániahálózatának organizációja viszonylag gyors és látványos eredményeket hozott a 18. század első felében, amelynek okai igen összetettek. Az alábbi tanulmányban ezeket, illetve az egyházmegyei struktúra újjáéledésének különböző fázisait kívánjuk bemutatni. Célunk a reorganizáció és konszolidáció folyamatának, belső logikájának és ezzel a magyarországi konfesszionalizáció térben és időben szűk keretre szabott gyakorlati megvalósulásának az ábrázolása. A kitűnő francia egyháztörténész, Marc Venard fogalmazta meg azt a véleményt, mely szerint a konfesszionalizmust gyakran felülről megszabott folyamatként tárgyalják. Szerinte ez az eljárás összességében nem téves, de nem is elégséges.1 Az egyháztörténet-írásnak fontos feladata több szempontból és alulról is vizsgálni az egyház szervezetét, az egyházat képviselő személynek a közösséggel való szimbiózisát.2

Feladatunk, hogy az egyháztörténettel kapcsolatban napjainkra rögzült vertikális szemléletet valamelyest módosítsuk, továbbá, hogy az egyes közösségek felekezeti törekvéseit is figyelembe vegyük.3 A 18. század konfesszionális fejlődésében meghatározó szerepet kapott a politikum, determinálóak voltak az állam és a katolikus egyház érdekei, ugyanakkor lokális szempontok is érvényesültek és jelentős befolyást fejtettek ki a felekezeti viszonyok alakulására. Jelen tanulmányunkban a pécsi egyházmegye 1 „Häufig wird die Konfessionalisierung als ein von oben auferlegter Prozeß vorgestellt [...] Dieses Konzept ist nicht falsch, aber unzulänglich." Marc Venard: Volksfrömmigkeit und Konfessionalisierung. In: Die katholische Konfessionalisierung. Wissenschaftliches Symposion der Gesellschaft zur Herausgabe des Corpus Catholicorum und des Vereins für Reformationsgeschichte. Hrsg. Wolfgang Reinhard - Heinz Schilling. (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte 135.) Münster 1995. 258. 2 Vö. Wolfgang Reinhard: Was ist kathoüsche Konfessionalisierung? In: Die katholische Konfessionalisierung i. m. 426-427. A Reinhard által a konfesszionalizmus dimenzióit felvázoló szempontrendszerből csupán éppen ez az elem hiányzik. A regionális különbségekre csak egy példa a győri és a pécsi egyházmegye plébánosi létszámának összehasonlítása. Előbbiben a 17. század végén több mint 200 egyházi személy dolgozott, míg a pécsiben ugyanabban az időben alig egy tucat. A győri egyházmegye alsópapságának vizsgálatát 1. Fazekas István-. A győri egyházmegye katolikus alsópapsága 1641-1714 között. Történelmi Szemle 35. (1993: 1-2. sz.) 101-131. 3 A szemlélettel és a megközelítéssel kapcsolatban vö. Peter Blickle: Kommunalismus. Skizzen einer gesellschaftlichen Organisationsform. Bd. 1. Oberdeutschland. München 2000. 128-130.; Uő: Einfuhrung. In: Theorien kommunaler Ordnung in Europa. Hrsg. Uő. München 1996. 5-9.