Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Forgó András: A 18. század elején visszatérő szerzetesi közösségek, mint a magyarországi rendi politika új szereplői V/1105
zalavári apát viszonyát pedig szabályos szerződésben rögzítették. Közben Sajghó pannonhalmi főapát is megpróbálta befolyását kiterjeszteni Zalavárra, de az apátság korszakunkban végig Göttweig tulajdonában maradt. Az 1751. évi 8. törvénycikk rendelkezése értelmében hiteleshelyi tevékenységet is folytató apátság éppen Göttweigtől való függésének köszönhetően II. József feloszlatási hullámát is átvészelte (viszont a hiteleshelyi funkció a jozefinista időkben itt is szünetelt). Az apátság székhelye a Zalavár melletti Zalaapáti lett, itt templom és monostor is épült.1 5 A ciszterciek esetében korszakunkban kizárólag külföldi apátságok működtek közre a magyar szerzetesi intézmények visszaszerzésében. Több sikertelen próbálkozás után elsőként Zirc került rendi kezelésbe. Az ismét csak ausztriai Lilienfeld sikertelen próbálkozása után16 végül a sziléziai Heinrichau vásárolta meg az apátság birtokait. A korszakunkban egyre bővülő heinrichaui konvent (1654-ben 17, 1702-ben 39, 1749-ben 55, 1778-ban pedig már 70 rendtag élt itt) jelentős földvásárlásokba kezdett a 17-18. század fordulóján, Kahlert Henrik apát kormányzása alatt. E befektetések közé tartozott a zirci uradalom megszerzése is.1 7 Magyarországon, kezdetben Pápán, majd 1726-tól Zircen működtek a szerzetesek. Ez volt az egyetlen magyar ciszterci közösség, ahol a rendtagok száma megengedte, hogy szabályos konvent szerveződjék, 1752-ben, Schneider Péter perjel, a korábbi adminisztrátor vezetésével.18 Az egykori pásztói, majd a pilisi (ciszterci) apáti címet a morvaországi Velehrad elöljárói szerezték meg, nevezetesen 1702-ben, illetve 1712-ben. A velehradi monostor Morvaország első ciszterci szerzetesi intézményeként 1205-ben épült, apátja már a késő középkorban fontos politikai szerepet töltött be az őrgrófságban.1 9 Míg Pásztón felépítettek egy néhány szerzetes befogadására alkalmas rendházat, az egykori pilisi apátság birtokain ugyanúgy, mint Telki esetében, csak jószágkormányzók működtek.2 0 A szentgotthárdi apátság csak hosszas huzavona után került rendi tulajdonba: az ausztriai Heiligenkreuz szerezte meg 1734-ben. A Bécs közelében fekvő ciszterci apátság 1133 óta folyamatosan működik, így ez a második legidősebb ciszterci monostor a világon. Az 1683. évi oszmán hadjárat során ugyan a török csapatok felprédálták, de Kelemen Schäffer apát hamar talpra állította a konventet.21 15 Füssy Tamás: A zalavári apátság története. A legrégibb időktől fogva napjainkig. (A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története VII.) Bp. 1902. 226-284. 16 Norbert Mussbacher: Die Bemühungen Lilienfelds um die Wiedererrichtung der Abtei Zirc, 1659-1814. Analecta Cisterciensia 38. (1982) 22-42. 1 ' Heinrich Griiger: Heinrichau. Die Geschichte eines schlesischen Zisterzienserklosters 1227-1977. Köln-Wien 1978. 62-65. 18 Horváth Konstantin-, Zirc története. Veszprém 1931. 131-151. 19 Handbuch der Historischen Stätten. Böhmen und Mähren. Hrsg. Joachim Bahlcke - Winfired Eberhard - Miloslav Polivka. (Kröners Taschenausgabe 329.) Stuttgart 1998. 652-653. 20 Békefi Rémig: A pásztói apátság története. 1702-1814. (A zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi apátságok története IV) Bp. 1902. 4-17. és Uő: A pilisi apátság története 1541-1814. (A zirci, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi apátságok története II.) Pécs 1892. 46-51. 21 Malachias Koll: Das Stift Heiligenkreuz in Oesterreich mit den dazu gehörigen Pfarreyen und Besitzungen sammt dem vereinigten Stifte St. Gotthard in Ungarn. Wien 1834. 79-123.
