Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063

ján adózott, Laczfalu urbárium alapján. Idővel nőttek a terhek, kivéve Fényhelységet, amely szokás szerint annyit adózott, mint korábbi kontraktusa értelmében. Valamennyien szabadmenetelúek. 48 településen éltek kontraktualisták is, 31 helységben urukkal szerződő szabadmenetelű, csak pénzt fizető taksások laktak, így csupán pénzt fizettek. Az árendát általában telekért, házért, földekért fizettek, a taksát olykor robotváltságként. 18 községben robotoltak a szabadmenetelű taksások, de mindössze évi maximum 15 napot. Ajándék és kilenced ritkán fordul elő. 6 községben szóbeli kontraktus alapján adóztak: Fábiánháza, Jármi, Majtis, Nagy-Gécz, Papos, Vezend. Zömük taksát fizetett és néhány napot robotolt. 4 helyen a termények után kilencedet adtak, 1 helyen volt ajándék. A 6 községben vegyesen laktak örökös és szabadmenetelű jobbágyok, de a szabadmenetelúek túlsúlyban voltak. A 6 egészében szóbeli alku alapján szolgáló község mellett volt még 28 olyan település, ahol voltak olyan jobbágyok, akik szóban egyeztek meg földesurukkal. A szokás szerint szolgálókkal szemben említik őket, mint taksafizető szabadmenetelű embereket, akik bár robotolnak is, de kevesebbet, mint ugyanazon falu örökös jobbágyai. Például Penyigén az örökös jobbágyok szokás alapján meg nem szabott robottal tartoztak, a szabadmenetelúek szóbeli szerződés (alku) szerint taksát fizettek, és esetleg nyáron, idénymunkák idején 1-2 napi kézi robottal segítették földesurukat. De például Óvári helységben a szabadmenetelúek és az örökös jobbágyok ugyanannyit robotoltak. A megyében a szóbeli kontraktus szerint adózók a taksásoknál rosszabb, de a szokás szerint adózóknál jobb helyzetben voltak. Urbárium alapján 15 helység adózott, illetve még 4 településen voltak a jobbágyok között urbárium alapján adózók a kontraktualisták mellett. E helységekben az urbáriumok pénzadót is előírnak, például ajándék fejében, vagy földadóként, esetleg a kaszáló használatáért. Tizedet természetben vagy pénzben is adtak, ezt a földesuruknak adták főként állataik után, azonban kilenced nem volt. Kaszálással is tartoztak, amiért cserébe 2 rajnai forint áldomáspénzt kaptak. Húsvétkor földesuruknak 1-2 bárányt adtak. A községek egy részében a robot hiányáról vallanak a parasztok, míg másutt heti 1 nap robotról számolnak be. A négy, részben urbárium alapján adózó település (Láposbánya, Mezőpetri, Ombod, Porcsalma) között jellemzőbb a terhesebb robot, Láposbányát kivéve, ahol heti félnap robottal tartoztak a parasztok. A kilenc kérdőpontban a jobbágyok a terhes robotra panaszkodnak. A 15 egészében és a 4 részben urbárium alapján adózó helység között mindössze 2 a teljesen szabadmenetelű (Mezőpetri, Nigrefalu), 4 a tisztán örökös jobbágyok által lakott (Alsó-Újfalu, Ombod, Oroszfalu, Sándorfalu). A többi településen vegyesen örökös és szabadmenetelű jobbágyok éltek. A helységek zöme szokás szerint adózott (144 helység), 68 részben szokás szerint. A helységek zömében vegyesen éltek örökös és szabadmenetelű jobbágyok, általában a zsellérek a szabadmenetelúek. A községek sok birtokos között oszlanak meg, mindegyiknek másként adóztak. Néhány helységet kivéve pénzadó (taksa) mindenütt volt, amelyet a jobbágyok külön-külön adtak, tehát nem a falu együtt. A szabadmenetelúek többet fizettek, de kevesebbet robotoltak. Kimondottan robotváltságként csak néhány helyen szerepel pénzadó. 88 helység lakói adtak kilencedet, 39 falu jobbágyai tizedet. Több helyen nincs kilen-