Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063

ján adózott, Laczfalu urbárium alapján. Idővel nőttek a terhek, kivéve Fény­helységet, amely szokás szerint annyit adózott, mint korábbi kontraktusa értel­mében. Valamennyien szabadmenetelúek. 48 településen éltek kontraktualisták is, 31 helységben urukkal szerződő szabadmenetelű, csak pénzt fizető taksások laktak, így csupán pénzt fizettek. Az árendát általában telekért, házért, földekért fizettek, a taksát olykor robot­váltságként. 18 községben robotoltak a szabadmenetelű taksások, de mind­össze évi maximum 15 napot. Ajándék és kilenced ritkán fordul elő. 6 község­ben szóbeli kontraktus alapján adóztak: Fábiánháza, Jármi, Majtis, Nagy-Gécz, Papos, Vezend. Zömük taksát fizetett és néhány napot robotolt. 4 helyen a ter­mények után kilencedet adtak, 1 helyen volt ajándék. A 6 községben vegyesen laktak örökös és szabadmenetelű jobbágyok, de a szabadmenetelúek túlsúlyban voltak. A 6 egészében szóbeli alku alapján szolgáló község mellett volt még 28 olyan település, ahol voltak olyan jobbágyok, akik szóban egyeztek meg földes­urukkal. A szokás szerint szolgálókkal szemben említik őket, mint taksafizető szabadmenetelű embereket, akik bár robotolnak is, de kevesebbet, mint ugyan­azon falu örökös jobbágyai. Például Penyigén az örökös jobbágyok szokás alap­ján meg nem szabott robottal tartoztak, a szabadmenetelúek szóbeli szerződés (alku) szerint taksát fizettek, és esetleg nyáron, idénymunkák idején 1-2 napi kézi robottal segítették földesurukat. De például Óvári helységben a szabadme­netelúek és az örökös jobbágyok ugyanannyit robotoltak. A megyében a szóbeli kontraktus szerint adózók a taksásoknál rosszabb, de a szokás szerint adózóknál jobb helyzetben voltak. Urbárium alapján 15 helység adózott, illetve még 4 településen voltak a jobbágyok között urbárium alapján adózók a kontraktualisták mellett. E helységekben az urbáriumok pénz­adót is előírnak, például ajándék fejében, vagy földadóként, esetleg a kaszáló használatáért. Tizedet természetben vagy pénzben is adtak, ezt a földesuruk­nak adták főként állataik után, azonban kilenced nem volt. Kaszálással is tar­toztak, amiért cserébe 2 rajnai forint áldomáspénzt kaptak. Húsvétkor földes­uruknak 1-2 bárányt adtak. A községek egy részében a robot hiányáról valla­nak a parasztok, míg másutt heti 1 nap robotról számolnak be. A négy, részben urbárium alapján adózó település (Láposbánya, Mezőpetri, Ombod, Porcsalma) között jellemzőbb a terhesebb robot, Láposbányát kivéve, ahol heti félnap ro­bottal tartoztak a parasztok. A kilenc kérdőpontban a jobbágyok a terhes robot­ra panaszkodnak. A 15 egészében és a 4 részben urbárium alapján adózó hely­ség között mindössze 2 a teljesen szabadmenetelű (Mezőpetri, Nigrefalu), 4 a tisztán örökös jobbágyok által lakott (Alsó-Újfalu, Ombod, Oroszfalu, Sándor­falu). A többi településen vegyesen örökös és szabadmenetelű jobbágyok éltek. A helységek zöme szokás szerint adózott (144 helység), 68 részben szokás szerint. A helységek zömében vegyesen éltek örökös és szabadmenetelű jobbá­gyok, általában a zsellérek a szabadmenetelúek. A községek sok birtokos között oszlanak meg, mindegyiknek másként adóztak. Néhány helységet kivéve pénz­adó (taksa) mindenütt volt, amelyet a jobbágyok külön-külön adtak, tehát nem a falu együtt. A szabadmenetelúek többet fizettek, de kevesebbet robotoltak. Kimondottan robotváltságként csak néhány helyen szerepel pénzadó. 88 hely­ség lakói adtak kilencedet, 39 falu jobbágyai tizedet. Több helyen nincs kilen-

Next

/
Thumbnails
Contents