Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063
tület, család, illetve egyén kezén oszlott meg. A 202 helység közül 47 volt kontraktualista, 36 teljes egészében, a többi részben. A kontraktusok egy része még a 17. században keletkezett, főként az idegen nemzetiségű, elsősorban német, kisebb részben horvát helységeknél. A 47 település közül csak Szováth és Küllő nem adózott mással, csak robotot teljesített. A legtöbb helyen azonban pénzben adóztak. 15 településen adták természetben az ajándékot, de csak keveset, a legtöbb kontraktualista nem adott ajándékot. Hasonlóan Zala megyéhez, kilencedet ezen helységek közül sehol sem adtak: „Németek, magyarok, szerződésesek, urbáriálisták, usus szerint szolgálók egyöntetűen így vallják."78 A 47 helység közül 4 egyáltalán nem robotolt, 7 község esetében a parasztok azt vallották a 6. kérdőpontban, hogy nem robotolnak, de a 3. pontban felsorolták a földesúr számára végzett munkát. 9 település jobbágyai kevés robotot teljesítenek (pl. levélhordás, fuvar, rét kaszálása), 6 helység pedig meg nem szabott robotról vallott. A többi helység megszabott, mérsékelt munkajáradékot teljesített. 13 falu parasztjai tartják magukat örökös jobbágynak, „kiknek elei is ugyanott laktak."7 9 9 faluban vegyesen laknak örökös és szabadmenetelű jobbágyok. 29 helységben szabadmenetelűek élnek. 30 helységnek volt urbáriuma 1767 előtt, e helységek jobbágyainak helyzete a pénz- és terményadó tekintetében hasonló volt, mint a kontraktus alapján adózó jobbágyoknak. Volt olyan falu (Ebörgöcz), amelyik semmit sem adott, ám volt olyan is, amelyik csak pénzt (Endréd, Szentmiklós), sőt voltak olyanok, amelyek mind a kettőt; ebből volt a legtöbb. A robot tekintetében volt különbség az urbárium és a kontraktus alapján adózó jobbágyok között. Urbárium alapján pontosan előírt, általában heti 1-2-4 nap igás vagy gyalogrobotot teljesítettek, a kontraktus alapján adózók számára inkább a teljesítendő robot formája volt megszabva, például bizonyos nagyságú szántót kellett megművelniük, rétet kaszálniuk, aratót adniuk, gabonát behordaniuk stb. Az urbárium alapján szolgálók zöme örökös jobbágy volt. A települések kétharmad része szokás alapján szolgált, pénzadójuk ennek megfelelően kevesebb volt, mint a kontraktualistáknak, de több ajándékkal tartoztak, sokkal többet robotoltak. Gyakori a meg nem szabott robot, mennyisége pedig meghaladja az urbárium és kontraktus alapján adózó jobbágyokét. Zömük örökös jobbágy. „Általában a jövevény és a szabadmenetelű azonos fogalom."8 0 Összegezve a Sopron megyében tapasztaltakat, azt mondhatjuk, hogy jellemző a kilenced teljes hiánya, más tekintetben hasonló jellegzetességeket mutat, mint a többi megye. Zala megyében8 1 94 helységben éltek örökös jobbágyok, 219 településen szabadmenetelűek és 113 helységben vegyesen fordult elő a két jogi kategória. A megyében a parasztság helyzete rendkívül változatos képet mutat, a birtokos személyétől szinte függetlenül mindenütt előfordultak szabadmenetelű és örö-78 Lukács Zs.: A szerződéses jobbágyok helyzete i. m. 50. 79 Uo. 51. 80 Uo. 53. 81 Zala megye földesurairól, az uralmuk alatt álló településekről, a jobbágyok jogállásáról és szolgáltatásairól készült táblázatot 1. http://www.korall.tatk.elte.hu/archivum/korall_19_20_rdes/ horvathzita_tablazat.pdf
