Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063
2 helyen pontosan megszabott robot volt. A 35-ből 20 helység lakói voltak örökös jobbágyok. Több helyen a 9. kérdőpontban úgy vallottak a jobbágyok, hogy szabadköltözésűek, mert kontraktualisták. Mindössze 31 helységben éltek kontraktualisták (23 helyen csak kontraktualisták, 7 helységben részben kontraktualisták éltek, és 1 helyen szóbeli kontraktus szerint adózók). Az árendát 2 község kivételével családonként fizették. 22 falunál találunk pénzadót, 20 helységnél kilencedet, amelyet néha pénzben váltottak meg, 13 község adott ajándékot (5 pénzben váltotta meg). A 31 helységből 5 egyáltalán nem teljesített robotot, hanem pénzt fizetett helyette. 7 község meg nem szabott robotot teljesített. Karácsonyfa nemes lakói „pactum" szerint árendát fizetnek a földbirtokos Melczer családnak, mást semmit sem adtak, nem is robotoltak. A 30 kontraktualista helység közül 21-ben szabadmenetelű jobbágyok éltek, vallomásuk szerint azért, mert jövevények és kontraktualisták. Van olyan helység, ahol jövevény németek éltek, kontraktus szerint adóztak, ennek értelmében minimális robotot teljesítettek és szabadmenetelűek, míg a magyarok örökös jobbágyok, usus alapján adóztak és meg nem szabott robotot teljesítettek. A kontraktus szerint adózók közül 6 helységben örökös jobbágyok éltek. A 299 szokás alapján adózó helység jobbágyainak kötelezettségei uradalmanként, sőt az egész megyében is nagyjából azonosak voltak. Általában az árendát családonként adták, néhány község kivételével mindenhol adták a kilencedet, és mindenütt volt ajándék. A legtöbb helyen nem volt megszabott a robot, 1 helységben pénzben váltották meg. 61 községben szabadmenetelű jobbágyok éltek, ezek szinte mind telepesek, 7 községnek csak az idegen népessége szabadmenetelű. Itt a jövevény és a szabadmenetelű fogalma egybeesik: „Adventicii seu liberae migrationis coloni sunt." (Devecser)75 Dinnyeberkin és Nagypeterden az armalisták szabadon költözhettek, ebben különböztek az itt élő parasztoktól. A 2 urbárium alapján adózó helység jobbágyai meg nem szabott robotot teljesítettek. Általában jellemzi tehát a megyét a szokás alapján szolgáló helységek nagy száma, a szabadmenetelűek viszonylag csekély száma és a szabadmenetelű kontraktualisták kedvezőbb helyzete. Baranya megye ezért megfelel annak a szakirodalomban rögzült képnek, miszerint a kontraktualista szabadmenetelű jobbágyok helyzete a legkedvezőbb, nem támasztja alá ugyanakkor azt a nézetet, amely ezt a kedvező helyzetet egyértelműen a volt hódoltsági megyékre általánosítja, hiszen Baranya is volt hódoltsági területen feküdt, mégis alacsony volt a szabadköltöző kontraktualisták száma, szemben például Zala megyével, amelynek csak egy része volt hódoltsági terület, és mégis meghaladta a szabadmenetelűek aránya az örökös jobbágyokét.7 6 Sopron megyének7 7 az úrbérrendezés idején 202 helysége volt, ebből 105 helység (11 uradalom) az Esterházy család kezén volt, a többi település 32 tes-75 Lukács Zs.: A szerződéses jobbágyok helyzete i. m. 35. 76 Uo. 31-36. 77 Uo. 49-53. és Tóth P.: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron i. m.
