Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig. Kazinczy Ferenc és eszmetársai a magyar magántársasági demokratikus kultúra hőskorában I/3
ternatíva" nem volt más, mint: „vagy anarchiába fulladni, vagy orosz vagy török megszállás".8 Batsányi János — akit 1794-ben ártatlanul fogtak perbe — viszont 1793-ban Aranka Görgynek azt írta Erdélybe, hogy „mivel az észnek józan világossága előre nem ment, revolution í la Hora és Closka fog lenni".9 A racionális helyzetmérlegelés szorosan összefonódott a titkos-társasági mitológiával, és annak játékos mozzanataival. Martinovics íróasztal-machiavellizmussal és játékos matematikus elmével — mint egy modern erőszak-specialista — programozta a forradalom radikalizálódását, olyan formán, hogy aztán vádlottként okkal hangsúlyozza, csak Lipót programját akarta kivitelezni, hiszen a két társaságnak egymást ki kellett volna oltania, ő pedig csak Lipót reformpolitikáját folytatta volna. Kazinczy később olyan megbotránkozással írt Martinovics terveiről, hogy sorai között érezzük az erkölcsi és fizikai undort is. Ugyanakkor részben a titkos-társasági mitológia vonzásával magyarázható olyan kiváló emberek részvétele, akik ismerték ezeket a „játékos" részleteket. A szervezkedés „naiv módja" tetszett Hajnóczynak is, az, ahogy „a felvételi szabályokban" egyszerre rejtve és mégis nyilvánvalóan körülírták, hogy miként szervez be minden egyes tag két új tagot, és így majd ezrekre dagasztják a tagok számát, anélkül hogy ezek ismernék egymást. És ha majd 200 000 főre rúg a tagok száma, kirobbantják a forradalmat, természetesen Robespierre beleegyezésével.10 Ugyanakkor a titok-kultusz ugyancsak mitikus dimenziókkal bíró virtus-kultusszal párosult. Kazinczy bíráinak és olykor bíráinál is kegyetlenebb anyjának őszintén vallotta meg, hogy „a barátság és virtus szép tévedése" vezette az összeesküvésbe,1 1 a börtönbe és aztán az élet útjain. A titkos-társasági kultúrából végül is a vérmezei vesztőhely történelemformáló emléke maradt meg, a heroizmusnak kijáró tisztelet és a kemény mementó, az antikonspirációs ösztönzés a nyilvánosságra, arra, hogy a politikában a titkostársasági technikákat messzemenően kerülni kell, és amíg sikerült kiharcolni a nyilvánosságot, megmaradt a magántársasági demokratikus kultúra hosszútávon érvényesülő valósága. ízlés, filozófia, poézis avagy Kazinczy eredetisége A magán-társasági demokratikus kultúra az írók köztársasága, „írói demokráciánk" - Berzsenyi Dániel kifejezésével. Ez volt az a „láthatatlan egyház", amelyet Armbruster, udvari tanácsos fel akart bomlasztani.12 Valójában láthatatlan páholyként működött. Kohézióját a barátság és a virtus, és természetesen a közös munka, és a teljesítmény tisztelete biztosította. A magántársaságra pontosan illik az, ahogy Kazinczy a szabadkőművességet jellemezte: „Énnekem a kőművesség oly társaság, amely kis karikát csinál a legjobb szívű em-8 A magyar jakobinusok, II. 110. 9 Bacsányi János: Költeményei válogatott prózai írásaival egyetemben. Szerk. Toldy Ferencz. Pest, 1865. 252. 10 iß. Barta János: Illúziók és realitás a magyar jakobinusok mozgalmában. Századok, 1995. 4.SZ. 895. 11 A magyar jakobinusok, II. 348.; KFL XXII. 10. 12 Wertheimer Ede: Az 1807-ik évi magyar országgyűlés. Századok, 1896. 305.
