Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
hadseregek csapatmozgásait egységben, a kölcsönhatások és az egymás közötti függőségek gazdag rendszerében szeretnénk vizsgálni. Nem véletlen, hogy a spanyol-magyar kapcsolatok számos feltáratlan részterülete (például a spanyol anyaországi közvélemény sok esetben rendkívül élénk érdeklődése a magyarországi török háborúk eseményei iránt17 1 ) közül az új szemlélet igen termékenynek bizonyulhat a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok vizsgálata során. Eltekintve attól, hogy a Németalföld és Itália egy részére érkező magyar áruk egyben a Spanyol Monarchia területére érkeztek, mélyebb feltárásra vár a Spanyolországba irányuló magyarországi rézexport kérdése.17 2 A 17. század első felében számos szakvélemény, levél keletkezett a Németország (és az osztrák Habsburgok) és Spanyolország közötti kereskedelem nehézségeiről és azok elhárításának módozatairól. Több adat alapján bizonyosra vehető, hogy a spanyol pénzügyigazgatás leértékelési politikájának (réztartalmú pénzek verésének) és a Spanyolország területén történő fegyvergyártásnak (ágyúöntés) fontos eszközévé és alapanyagává vált a magyarországi réz.17 3 A rendszerszemléletű nézőpont gyakorlatba ültetésére tett kísérletet legutóbb egy esettanulmányunk, amely az Újvilágból beáramló nemesfémek és a tizenöt éves háború spanyol finanszírozása közötti összefüggésekhez, a korabeli külkereskedelmi ügyletek természetéhez és a Fuggerek szerepéhez szolgáltatott néhány adatot.17 4 171 Henry Ettinghausen: The News in Spain: Relaciones de sucesos in the Reigns of Philip III and IV European History Quarterly 14. (1984) 2., 4-6., 15. 172 Johann Khevenhüller, a császár madridi állandó követének több, II. Rudolf császárnak 1601-ben írt levelében központi kérdést foglal el a magyarországi rézimport előmozdításának ügye, erről egy madridi kormányzati vezetővel is tárgyalt, említi a réz lehetséges behajózási pontjait is a Pireneusi-félszigeten. Khevenhüller levele II. Rudolfhoz, Madrid, 1601. október 19. In: Tatjana Lehner: Die Regierungszeit Philipps III. (1601-02) in den Berichten Johann Khevenhüllers an Kaiser Rudolf II. Kiadatlan diplomamunka. Universität Wien, 2001. 193. Évtizedekkel korábban, a németalföldi felkelés hozzájárult az antwerpeni rézpiac összeomlásához és ezzel (a politikaiak mellett a kedvezőtlen kereskedelmi és gazdasági hatások következtében is) a császár pénzügyeinek romlásához. L. Rauscher, P.: Zwischen Ständen i. m. 340-341. (Khevenhüller leveleiben fontos helyet kapnak a magyarországi hadszíntérről a Madridban tartózkodó követhez a valladolidi udvarból és Itáliából érkező tudósítások, a spanyol töröksegély kérdése, és többször utal a Spanyolországban tartózkodó perzsa követségre.) 1 Egy kereskedő két helyen is említ „magyar", Spanyolországba érkező rezet: Andrés Labermayr bajor származású üzletember levele ismeretlennek, a Spanyolország és Németország közötti kereskedelemről. Sevilla, 1624. augusztus 20.: HHStA, Staatenabt., Sp., Varia, Karton 5f., fol, 584r-585v., itt fol. 585. A levél közvetett kapcsolatban lehet az Almirantazgónak, a Sevillában 1624. október 4-én, holland mintára létrejött kereskedelmi társaságnak a felállításával. Vö. Renate Pieper - Philipp Lesiak: Redes mercantiles entre el Mediterráneo y el Atlántico en los inicios de la Guerra de los Treinta Aiîos. XIV International Economic Congress. Helsinki 2006. http://www.helsinki.fi./iehc2006papersl/Pieper.pdf (Utolsó megtekintés: 2009. augusztus 25.) 7.; I. A. A. Thompson: Las galeras en la politica militar espanola en el Mediterráneo durante el siglo XVI. Manuscrits: Revista d'histnria moderna 24. (2006) 110.: 61. jegyz.; Lehner, T.: Philipp III. i. m. passim. 174 Monostori Tibor: Adatok az amerikai nemesfémek európai importja és a török elleni küzdelem finanszírozása közötti összefüggésekre a tizenötéves háború időszakában (1591-1606). In: Tavaszi Szél Konferenciakiadvány. Bp. 2009. 108-114.
