Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
helyett itt a két legfontosabb alapelvet és néhány feltárás előtt álló területet és várható eredményt mutat be. Az üj kutatások egyik sarokköve a kutatások területi megosztásának kérdése. A feltáratlan hungarika-anyagot rejtő nyugat-, közép- és dél-európai levéltárak és kézirattárak földrajzi, történeti, kutatástörténeti és gyakorlati okokból öt részre oszthatók: 1: a mai Magyarország; 2: az egykori közép-európai Habsburg Monarchia és az egykori Erdélyi Fejedelemség területei (így többek között Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia és Horvátország); 3: a mai Spanyolország; 4: az egykori Spanyol Monarchia egyéb területei (elsősorban Belgium és Dél-Itália), végül 5: a 16-17. században az Ausztriai Házhoz tartozó országok mai területén kívül eső, gazdag spanyol vonatkozású forrásanyagot őrző városok (London, Párizs és Róma mellett elsősorban a német, holland és az észak-itáliai gyűjtemények). Az elmúlt két év kutatásai nyomán valamennyi területen előrelépés történt. A legintenzívebb vizsgálódások a bécsi Osztrák Állami Levéltárban és spanyolországi gyűjteményekben történtek. Magunk a teljesség igényével a Haus-, Hof- und Staatsarchiv spanyol udvari és diplomáciai levelezésében, illetve a vegyes iratokban végeztünk hungarika-kutatást az 1558 és 1648 közötti időszakra, egyben megkezdve a felkészülést a Hofkammerarchiv ban folytatandó kutatásokra. A kora újkori bécsi spanyol követek magánlevéltárainak hungarikagyűjtési céllal történő szisztematikus feltárása még nem történt meg. Marti Tibor a legismertebb spanyolországi gyűjteményeken (a Simancasi Országos Levéltáron, a madridi Nemzeti Történeti Levéltáron, a Királyi Történeti Akadémia Salazar y Castro Gyűjteményén és a madridi Nemzeti Könyvtár anyagán) kívül 9 levéltárban és kézirattárban járt, közöttük olyan európai jelentőségűekben, mint a herceg Medinaceli család toledói magánlevéltárában.170 Az elsősorban a Madrid és Bécs közötti kapcsolatrendszert és azok magyar királyságbeli és erdélyi vonatkozásait érintő politika- és diplomáciatörténeti kutatások során feltárt források kiadása, illetve a kutatási eredmények publikálása folyamatban van. A magyarországi hungarika-kutatás horizontját jelentős mértékben kibővíthetik az egykor spanyol birtokban lévő itáliai és németalföldi területeken folytatott vizsgálódások éppúgy, mint a magyarországi történeti kutatás által jól ismert (állami és családi) levéltárak spanyol vonatkozású anyagainak feltárása. A szerző 2008-ban és 2009-ben Belgiumban, a brüsszeli Királyi Levéltárban és Csehországban, a Morva Tartományi Levéltárban (Brno) kezdte meg ez irányú kutatásait. A kutatások másik alapelve a rendszerszemlélet, amelyet Korpás Zoltán említett eddigi munkáiban már (más formában jelentéssel és tartalommal, de) hangsúlyozott. A Habsburg-ház európai és Európán kívüli területei (az Ausztriai Ház fennhatósága alatt álló részrendszerek) közötti politikai és diplomáciai kapcsolatokat, pénz-, áru-, hitel- és tőkeáramlást, a szellemi javak cseréjét és a 170 Marti Tibor: Beszámoló a 2008. évre elnyert Klebelsberg-ösztöndíjjal megvalósított spanyolországi kutatóútról (Toledo-Madrid-Simancas) 2008. március 23.-2008. május 23. Kézirat, MOL Mikrofilmtár.
