Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
A fentieken túl említendő a magyar történetírás Ausztria-, Németország-és Franciaország-központúsága.16 8 Ettől elválaszthatatlan, hogy az elmúlt két évszázadban Németország és Franciaország politikai és gazdasági súlya jóval nagyobb volt, mint Spanyolországé. A spanyol nyelvet ismerők száma is jócskán elmarad a németül és franciául tudóké mögött. A magyarországi könyvtárakban csak csekély számban találhatóak meg a témára vonatkozó forráskiadványok és szakirodalom, egyes esetekben természetesen a spanyol és az európai történetírás is okolható ezért.16 9 Végül, több jel mutat arra, hogy a magyar historiográfia földrajzi értelemben nem mindig használja következetesen a kora újkori 'Spanyolország' (illetve Spanyol Monarchia) fogalmát, és azon elsősorban a Pireneusi-félszigetet értik, gyakran „Itáliát", „Németalföldet", (a korban is használt) Belgiumot említve akkor is, ha a „Spanyol Monarchia" (vagy valamelyik országának) használata indokoltabb lenne. A korban Szicília, Antwerpen, Besançon és Milánó éppúgy a Spanyol Monarchiában feküdt, ahogy Tirol, Prága, Kassa vagy Komárom a közép-európai Habsburg Monarchiában. Az Ausztriai Ház, a Spanyol Monarchia és a Magyar Királyság 1558 és 1648 között: az alapkutatások fontossága és a feltárásra váró területek Az elmúlt évtizedek nemzetközi kutatási eredményei a spanyol Aranyszázadok magyar történeti vizsgálatának új alapokra helyezését tették szükségessé. Kidolgozásra kerültek azok az elvek, amelyek mentén a következő évtizedekben gyűjthetők és rendszerezhetők lesznek a fénykorát élő spanyol világbirodalom és a Kárpát-medence államalakulatai közötti kapcsolatrendszerre fényt derítő források. A magyar levéltárosok és kutatók korábbi munkájának figyelembevételével az elmúlt két évben megkezdődött az európai levéltárak és kézirattárak anyagának és a magyar vonatkozásokat tartalmazó forráskiadványoknak a rendszerezett feltérképezése, illetve az eredmények publikálása. E tanulmány szerzője a program másutt közlésre kerülő részletes ismertetése lyik ellen küzdöttek. A harmincéves háborúban részt vevő államok közül csak a két Habsburg Monarchia volt az, amelyik mindegyik évben részt vett a küzdelmekben. Vö. Parker, G. : Thirty Years' War i. m. 155. Valójában éppúgy értelmetlen feltenni a kérdést, hogy Madrid mikor lépett be a háborúba, mint azt, hogy Bécs mikor lépett be: a harmincéves háború során a Habsburgok ellen küzdő államok egyik legfőbb, háborújukat legitimizáló érve Spanyolországnak és az Ausztriai Háznak a monarchia universalis megvalósítására való törekvése volt. 168 Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen 2000. 197-245. A magyar tanulmányokban gyakran igen jelentős túlsúly tapasztalható (pl. a 17. századra vonatkozóan) a spanyol és a francia történelmi személyek és események említésében utóbbiak javára. Egy újabb Magyarország-történetben (Ágoston G. - Oborni T.: Tizenhetedik század i. m.) a spanyol állam (Spanyolország) neve négyszer bukkan fel, ebből egyszer 18. századi vonatkozásban, kétszer pedig az ország népességére utalva. A negyedik említésre már utaltunk, 1. a 18. jegyzetet. 169 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában a vesztfáliai béketárgyalások monumentális, 1962-ben megkezdett forráskiadvány-sorozatából számos kötet megtalálható. Az Acta Pacis Westphalicae levelezés-sorozatában szinte a teljes császári, svéd és francia levelezés (eddig tizennyolc kötet) megjelent már, a pápai-velencei, a holland és a spanyol levelezésből azonban még egyetlen kötet sem.
