Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - Forgó, András: Kirchliche Einigungsversuche in Ungarn. Die Unionsverhandlungen Christophorus Rojas y Spinolas in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts (Ism: Szirtes Zsófia) IV/1016

talában kapcsos zárójelben szerepelnek, de az annotációkon belüli zárójelhasználat következet­lensége miatt néhol könnyen összekeverednek a címekhez fűzött megjegyzésekkel. A kimaradt té­telek elsősorban más tárgyú művekben bújnak meg: rövidebb ismertetések a rendházakról, gim­náziumokról (pl. a millenniumi megyetörténeti sorozat köteteiben vagy a szenei Collegium Oeco­nomieumról Hegyi Ferenc: Új adatok a tatai piarista kollégium XVIII. századi történetéhez. In: Piaristák Magyarországon 1642-1992. Rendtörténeti Tanulmányok. Szerk. Holl Béla. Bp. 1992. 89-185. o, kül. 117-129. o.), szövegkiadások (pl. a Giovanni Francesco Foci generális 1695/96. évi vizitációja során előírtak egyes pontjai: Szabó Mihály: A szentgyörgyi piarista kollégium történe­te. [Művelődéstörténeti értekezések 38.] Szeged 1910. kül. 85-87. o.), vagy életrajzok (pl. Szlav­kovszky Benedek, Mösch Lukács és Bajar András életrajza uo. 65-67, 39-41., 41-43. o.; a leg­utóbbi rendtag a személyi részben nem szerepel). Ezek hiánya rejtettségük miatt önmagában nem is lenne számon kérhető, ha a szerző máshol nem hozna ezekhez hasonló hivatkozásokat. Ki­sebb hiányosságok feltételezhető meglétét egyébként a bevezetőben ő maga is elismeri (8. o.). Ezek mellett azonban ott sorakoznak a szerző gondos és alapos munkájának sokrétű eré­nyei, amelyek a kötet értékét még inkább növelik. így például Koltai nemcsak a kiadott műveket, hanem a kéziratokat, sőt a budapesti rendi levéltárban található, piarista tudósok hagyatékában fennmaradt, ki nem adott munkákat is felsorolja a témájuknak megfelelő helyen. A kéziratok, va­lamint egyes nehezen fellelhető nyomtatott művek esetében azok lelőhelyét is közli, leszámítva a címek közé szintén felvett szakdolgozatok és doktori disszertációk egy részét. A nemzetközi szak­irodalom széles körű szerepeltetése szintén hatalmas érdem, különösen annak fényében, hogy a szerző a hivatkozott műveket — mind a magyarokat, mind a külföldieket — többségében kézbe is vette (erre a bevezetőben utal: 8. o.), illetve ennek elmaradását a legtöbb esetben külön közölte. Találunk a címek között újságcikkeket, szépirodalmi műveket, visszaemlékezéseket, sőt Petko Péter zeneszerző piaristánál még a zeneművéből készült hanglemezfelvételt (192. o.), valamint Borián Tibor Sch. E atya egy előadásának jelenleg saját birtokában lévő kéziratát is (160. o.). A téma sajátosságaihoz igazított, sűrűn tagolt szerkezet, a rendezett külalak és a keresztutalások a kötet használatát — amiről jelen ismertetés írója már rendelkezik némi tapasztalattal — üdítően egyszerűvé teszik. így bár a mű kézbevétele nem ment fel teljesen a további egyéni kutatómunka terhe alól, az elsődleges tájékoztatást kimerítően megadja, a rend történetével foglalkozni vágyók ismereteit rendszerbe állítja. Kosáry Domokos példájának Koltai András részéről való követése maga is követendő példa: az ehhez hasonló, egyes témakörökre lebontott történeti és levéltártudományi alapkutatások el­végzésére, ezek alapján hasonló szakbibliográfiák összeállítására további részterületek esetében is nagy szükség van. Őszintén reméljük, hogy „a Kosáry" és immár „a Koltai" után újabb olyan, személynevekből keletkezett megjelölések születhetnek majd, amelyek a magyar történeti iroda­lom hasonló módszertan szerint összeállított bibliográfiáinak gyarapodását jelzik. Ugyanis „alig­ha kell részletesebben bizonyítanunk, hogy az egyes, speciális tudományágak számára egyszerre sok és kevés, de mindenképpen akadály volna, ha csak a nemzeti bibliográfiát vehetnék kezükbe: mert csak bizonyos tárgykörre, viszont azon belül ismét szélesebb körben: a nemzetközi irodalom kellő áttekintésére van szükségük." (Kosáry D.: Bevezetés i. m. 8. o.) Siptár Dániel András Forgó KIRCHLICHE EINIGUNGSVERSUCHE IN UNGARN. Die Unionsverhandlungen Christophorus Rojas y Spinolas in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts (Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Geschichte Mainz - Abteilung für abendländische Religionsgeschichte 212.) Mainz, Verlag Philipp von Zabern, 2007, 211 o. KÍSÉRLETEK AZ EGYHÁZ EGYESÍTÉSÉRE MAGYARORSZÁGON. Christophorus Rojas y Spinola reuniós tárgyalásai a 17. század második felében Forgó Andrásnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézete ad­junktusának munkája a katolikus és protestáns felekezetek közötti egységtörekvés 17. század végi képviselője, Christophorus Rojas y Spinola magyarországi tevékenységét mutatja be igen szé-

Next

/
Thumbnails
Contents