Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
ki. Előbb harmadmagával a dunántúli táborba küldött nemzetgyűlési biztos (1848. szeptember 15.), majd Csány László erdélyi kormánybiztos mellé segéddé nevezték ki (1849. január 24.). A hadi események színhelyén kapott agyhártyagyulladás következtében halt meg március 11-én.5 8 Szöllősy Károly (1810-1812 körül-1861 után), Máramaros vármegye huszti kerületének Asztalos halála utáni második képviselője volt. Eletéről kevés adat áll rendelkezésre. Annyi bizonyos, hogy nemesi családból származott, és 1848 előtt bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott, majd ügyvédi vizsgát tett. 1848. június 23-án a már említett Asztalossal szemben maradt alul a képviselőválasztáson. Az 1849. márciusban elhunyt képviselő helyére az év júniusban választották meg, de mandátumigazolására már nem került sor.5 9 Szaplonczay József (1813-1879), Máramaros vármegye szigeti kerületének képviselője a megye egyik legtekintélyesebb birtokos nemesi családjából származott. Bölcsészeti és jogi tanulmányok után megyei tisztviselő lett. Pályafutása során megyei aljegyzői, valamint különböző járásokban al- és főszolgabírói hivatalt töltött be. 1848. június 21-én választották népképviselővé. Végig tagjp. volt a képviselőháznak.6 0 Selevér Elek (1813 körül-1854 után), Máramaros megye ökörmezői kerületének képviselője helyi nemesi családból származott. Jogi tanulmányok után járási alszolgabírói, majd főszolgabírói tisztséget viselt. 1848. június 21-én választották képviselővé. Az országgyűlésen egészen 1849. június végéig részt vett.6 1 Móricz Antal (1817-1888), Máramaros megye técsői kerületének képviselője szintén helyi nemesi családból származott. 1848 előtt járási alszolgabírói, majd pénztárnoki és házi főadószedői tisztségeket viselt. 1848 nyarán országgyűlési képviselővé választották. 1849. áprilisig vett részt a képviselőház ülésein, ekkor két hétre magánügyei intézésére távozási engedélyt kért, amit meg is kapott. Ezután azonban nem tért vissza az országgyűlésre.6 2 Egry János (1805-1849), Ugocsa vármegye halmi kerületének képviselője jómódú birtokos nemesi családban született. Jogi tanulmányai után megyei pályára lépett, ahol főjegyzőként, majd 1844-től Ugocsa megye első alispánjaként működött. Az 1847-48. évi országgyűlésen távollevő főrend követeként vett részt. 1848 júniusában választották népképviselővé, de már augusztus 20-án lemondott mandátumáról és inkább vármegyei hivatalát választotta. 1848. szeptember 17-én megyei honvédtoborzási biztossá nevezték ki. 1849. május 11. körül váratlanul elhunyt.6 3 Török István (1817-1876), Ugocsa megye halmi kerületének második képviselője jómódú helyi birtokos nemesi családból származott. Jogi tanulmányok és ügyvédi vizsga után megyei aljegyző, 1848-ban főjegyző volt. Júniusban nem in-58 Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés i. m. 53-56. és Hermann R.: A kormánybiztosi rendszer i. m. 52. 59 Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés i. m. 1020-1021. 60 Uo. 824-826. 61 Uo. 758-759. 62 Uo. 580-581. 63 Uo. 222-223. és Hermann R.: A kormánybiztosi rendszer i. m. 57.
