Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
dult a képviselőségért, de Egry János augusztus 20-i lemondása után már őt választották népképviselővé. Az országgyűlés tagja maradt egészen 1849. május 31-i lemondásáig. Helyére idő hiányában már nem választottak új képviselőt.6 4 Abonyi István (1813-1875), Ugocsa megye nagyszőlős-tiszaújlaki kerületének képviselője helyi nemesi családból származott. Jogi tanulmányok után ügyvédként, majd uradalmi ügyészként helyezkedett el. Később a vármegyében táblabíró, majd főügyész lett. 1848 nyarán képviselővé választották, még előtte kinevezték a Királyi Tábla ülnökévé. Az országgyűlésen végig tevékenyen részt vett. 1849. nyarán az Igazságügyi Minisztérium osztályfőnöke lett.6 5 Bár 1848-49-ben a felsőház politikai szerepe jóval kisebb volt, mint a képviselőházé és a tagok jelentős része meg sem jelent az országgyűlésen, mégis érdemes felidéznünk kik voltak az északkeleti megyékből érkező jelentősebb felsőházi tagok! Báró Perényi Zsigmond (1783-1849), ősi főnemesi családban született, birtokai Bereg és Ugocsa megyében feküdtek. Jogi tanulmányok után Bereg megyei főjegyző, másod-, majd első alispán volt. Később a Helytartótanács tanácsosa, majd a Hétszemélyes Tábla bírája lett. 1833-tól Ugocsa vármegye főispáni tisztét töltötte be. Követként részt vett a 19. század első felének országgyűlésein. 1825-től előbb az alsó-, majd a felsőtáblán az ellenzék egyik vezére lett. 1848. május 20-tól erdélyi királyi biztosként működött közre az unió megvalósításában, majd június 25-től a felsőház alelnökeként és az országgyűlés egyik legaktívabb tagjaként tevékenykedett. A Debrecenbe költözött országgyűlés felsőházában másodelnökként már ő vezette az üléseket. Nem rajta múlott, hogy mindössze 30-40 tag jelent meg a debreceni felsőházi üléseken. Tagja volt az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, 1849. május 29-től Kossuth a Hétszemélyes Törvényszék elnökévé nevezte ki. A szabadságharc leverése utána a es. kir. hadbíróság, mint a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláíróját kötél általi halálra ítélte. 1849. október 24-én végezték ki Pesten.66 Báró Sztojka Imre (1776-1858), máramarosi főnemes család sarja, jogi végzettséget szerzett és táblabírói tisztséget viselt az 1820-30-as években. A reformkori országgyűléseken Máramaros megye alsótáblai követeként, valamint a főrendiház örökös tagjaként vett részt. Aktívan bekapcsolódott az ellenzék munkájába. 1848-ban a felsőház korelnöke volt, egészen 1849 áprilisáig részt vett az üléseken. Ekkor birtokaira vonult vissza.6 7 Popovics Vazul (1796-1864) főpap, munkácsi görög katolikus megyés püspökként lett a felsőház tagja, ahol 1849. március végétől már nem jelent meg.6 8 Bernáth Zsigmond (1790-1882) ungi, Eötvös Tamás (1800-1867) beregi főispánként lett a felsőház tagja. Előbbi 1848. november 18. és 1849. február 4. között ung megyei kormánybiztosként is tevékenykedett, majd betegsége miatt visszavonult, de az országgyűlés munkájában részt vett. Helyette Eötvöst nevezte ki az OHB új ungi kormánybiztosnak. Utóbbi azelőtt Bereg megyei alis-64 Uo. 923-925. 65 Uo. 31-33. 66 Uo. 1040-1042. 67 Uo. 1049-1050. 68 Uo. 1071.
