Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - Koltai Ajidrás: Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába (Ism.: Siptár Dániel) IV/1013

Koltai András BEVEZETÉS A PIARISTA REND MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAIBA ÉS IRODALMÁBA (Magyarország piarista múltjából 1.) Budapest, Piarista Tartományfőnökség, 2007. 276 o. Kosáry Domokos bibliográfiája „úttörő és mintaadó" mind a magyar, mind az európai tör­ténettudomány számára. Ezt a megállapítást Pálffy Géza fogalmazta meg a nemrég elhunyt pro­fesszor nevezetes műve új kiadása harmadik kötetének budapesti könyvbemutatóján, 2008. ápri­lis 15-én (vö. Századok 142. [2008: 5. sz.] 1300-1304.). És valóban, Pálffy véleményét méltán oszt­hatjuk, ha Koltai András legújabb munkáját kezünkbe vesszük. Ahogyan azt már a cím is sugallja és a szerző az előszóban (7-8. o.) maga is rámutat, ez a kötet a piarista rend magyarországi törté­netének „a Kosáry" módszertana szerint összeállított segédkönyve. Levéltári ismertető és anno­tált bibliográfia. Koltai András a rend hazai központi levéltárának (Magyar Piarista Rendtartomány Köz­ponti Levéltára) vezetőjeként már nem az első kézikönyvet jelentette meg a rendtörténet kutatá­sának megkönnyítésére. 1998-ban a Magyar Piarista Rendtartomány történeti névtárát rendezte sajtó alá, 2000-ben pedig a levéltár kéziratkatalógusának első részét állította össze a Magyaror­szági egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai című sorozat 13. köteteként. Bevallott célja ezúttal is a kutatás elősegítése volt. Ahogy szintén az előszóban fogalmaz: „kutatószolgálati ténykedésem egy részét, sőt egyes kutatók esetében teljes egészét a bibliográfiai fölvilágosítás töltötte ki. A bib­liográfia összeállítását tehát azért kezdtem el, hogy ettől a munkától fölszabaduljak." (7. o.) A kutatók tájékozatlansága érthető, hiszen mindeddig összesen egy, speciálisan a piaristák történetére vonatkozó bibliográfia jelent meg nyomtatásban (Balanyi György - Biró Imre - Biró Vencel - Tomek Vince: A magyar piarista rendtartomány története. Bp. 1943. 252-257. o.), és ez is mindössze a , jól válogatott" jelzőt érdemli ki Koltai Andrástól (10. o.). Maga az irodalom pedig je­lentős részben nehezen fellelhető és korlátozottan hozzáférhető helyeken (pl. iskolai értesítők­ben) látott napvilágot. Hiánypótló és alapvető ezért az a munka, amelyet Koltai András a bibliog­ráfia összeállításával elvégzett, különösen azért, mert a piarista rend története több tudományte­rület érdeklődését is felkelti az egyháztörténettől a művelődés-, iskola- és pedagógiatörténeten át az irodalom- és művészettörténetig. A munka kezdetén Koltait még „a Kosáry" második, töredékes kiadása motiválta, és ez szolgáltatta számára a mintát is (7. o.). Ez a mű szerkezetén és szerkesztésmódján egyaránt megfi­gyelhető mintakövetés azonban nem jelent egyszerű átvételt vagy másolást. Ahogy a bibliográfiája első kiadásának harmadik kötetében maga Kosáry rámutat, a szakbibliográfiáknak értékelőknek kell lenniük, és meg kell haladniuk egy módszer mechanikus alkalmazását (Kosáry Domokos: Beve­zetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. III. Kiegészítések és névmutató. Bp. 1958. 13-15. o.). Koltai András valóban a maga anyagához igazította a Kosáry által használt módszert, vagyis egyfelől munkája szerkezetét a piarista rendtörténetírás által felhalmozott irodalom jellege szerint és csomópontjai körül igazította ki, másfelől annotációjában is eltérő szempontokat kö­vetett. A kötet hat fejezetre oszlik, amelyek mindegyikét alfejezetek és azok további alfejezetei al­kotják. Elsőként, a bevezető részben a rend történetére vonatkozó segédleteket és gyűjteménye­ket foglalta össze a szerző. Itt találjuk ennek megfelelően a bibliográfiák felsorolását, a rend ma­gyar szempontból fontos könyvtárainak, levéltárainak, kézirattárainak ismertetését, valamint a folyóiratok és iskolai értesítők, évkönyvek bemutatását. A könyvtárak közül külön kiemelve sze­repel a római Biblioteca di San Pantaleo (az anyaház könyvtára, 11. o.) és Biblioteca Scolopica (a generális levéltár segédkönyvtára, 11-12. o.), valamint a budapesti Piarista Központi Könyvtár (12-16. o.) és a Piarista Múzeum (könyvek és egyéb tárgyak gyűjteménye, 18-19. o.). A levéltárak esetében az Archivio Generale delle Scuole Pie (a római központi levéltár, 20-24. o.) és a Budapes­ten található Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára kapott külön alfejezetet (24-31. o.). Ezeken kívül természetesen a további (az egyes magyar rendházakhoz kapcsolódó és egyéb) könyvtárak és levéltárak általános bemutatása is szerepel, minden esetben a rájuk vonat­kozó irodalom és segédletek adataival kiegészítve. A külföldi és magyar folyóiratokat szintén kü­lön alfejezetekben találjuk. Általában véve a kötetnek ez az első része mutatja a legnagyobb ha­sonlóságot a Kosáry-bibliográfia második kiadásának megfelelő fejezeteivel.

Next

/
Thumbnails
Contents