Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
ispáni tisztségeket töltött be és az 1839-40. évi országgyűlésen megyéje egyik követe volt. 1846-1848 között Ung vármegye főispáni helytartójaként (adminisztrátorként) tevékenykedett. 1848. június 23-án választották képviselővé. Betegsége miatt keveset vett részt az országgyűlés munkájában, 1849. április elején pedig egészsége helyreállítására szabadságot kért. Ezután nem voltjelen az országgyűlésben.5 4 Olcsváry Gábor (1809-1867), Ung vármegye ungvári kerületének képviselője ősi birtokos család sarja volt. Jogi végzettséget szerzett és ügyvédként tevékenykedett. 1848. június 23-án választották képviselővé. Megszakításokkal részt vett az országgyűlés munkájában, 1849. májusban hosszabb szabadságon volt. Előzőleg tagja lett a Radical Pártnak.55 Mán József (Man, Iosiv, 1817-1876), Máramaros megye kászói-aknasugatagi kerületének román nemzetiségű képviselője ősi helyi birtokos család egyetlen gyermekeként nőtt fel. Bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. Már nagyon fiatalon bekapcsolódott a megyei közéletbe, jegyzői, majd al- és főszolgabírói tisztségeket töltött be. 1843-44-ben és 1847-48-ban is országgyűlési követévé választotta a megye. 1848. június 21-én lett népképviselő. Az országgyűlés munkájában 1848 őszétől nem vett részt, mert a megyei védbizottmány elnökévé választották, majd Mihályi Gábor mellett segédkormánybiztosként működött. 1849. március 13-tól a toronyai vidék védelmére rendelt kormánybiztosként folytatta sikeres tevékenységét.56 Mihályi Gábor (Mihali, Gabriel, 1807-1875), Máramaros megye felsővisói kerületének képviselője ősi román nemesi családból származott. Jogi tanulmányai után közéleti pályára lépett. Al- és főszolgabírói, valamint táblabírói tisztségek után 1845-től a megye másodalispánjává választották. Az 1839-40. és az 1843-44. évi országgyűléseken, mint megyei követ vett részt. 1848. június 21-én választották népképviselővé. A ház munkájában 1848. szeptembertől nem vett részt, mert augusztus 24-én kormánybiztossá nevezték ki nyolc északkeleti és partiumi megye, valamint a 17. (2. román) határőrezred területére. Nemsokára azonban újabb helyi kormánybiztosok kinevezésére került sor és az általa felügyelt terület gyakorlatilag Máramaros megyére korlátozódott, ahol Mán Józseffel közösen tevékenyen részt vett a népfelkelés és a honvédség ellátásának megszervezésében, valamint a határvédelemben.57 Ifj. Asztalos Pál (1816-1849), Máramaros vármegye huszti kerületének képviselője egy ősi megyei család sarjaként édesapja nyomdokain lépett közéleti pályára. Az 1847-48. évi országgyűlésen megyei követ, 1848-ban főszolgabíró, majd a Királyi Tábla ülnöke volt. Közben, 1848. áprilisban a Wesselényi Miklós vezette, a Részek (Partium) visszacsatolására kiküldött királyi biztosság tagjává nevezték ki. 1848. június 23-án választották népképviselővé. Asztalos egyike volt a legtevékenyebb képviselőknek. Kormánybiztosnak még kétszer küldték 54 Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés i. m. 695-696. 55 Uo. 623-624. 56 Uo. 542-544. és Hermann R.: A kormánybiztosi rendszer i. m. 63. 57 Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés i. m. 564-566. és Hermann R.: A kormánybiztosi rendszer i. m. 63-64.
