Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
a megyei aljegyzői, 1845-től a főjegyzői tisztet töltötte be. 1848. június 20-án választották népképviselővé. Végig részt vett az országgyűlés munkájában, 1849. április 5-től tagja volt a Radical Pártnak.49 Szintay János (1813-1861) Bereg vármegye kászonyi kerületének képviselője volt. Birtokos nemesi családból származott, a középiskola után jogi tanulmányokat folytatott. Már az 1832-36-os országgyűlésen jelen volt Kölcsey Ferenc írnokaként. Itt ismerkedett meg Kossuth Lajossal, és kötött barátságot Lovassy Lászlóval. 1841-től a Bereg megyei közéletben vett részt: előbb táblabíró lett, majd 1845-ben elnyerte a megyei tiszti főügyészi hivatalt. Az 1847-48. évi országgyűlésen a megye követeként vett részt. 1848. június 20-án népképviselővé választották. 1848. szeptember 18-án Batthyány Bereg megyei honvédtoborzási biztossá, október 17-én az Országos Honvédelmi Bizottmány a megye teljhatalmú kormánybiztosává nevezte ki. Ebbéli minőségében aktívan részt vett a munkácsi vár magyar kézre juttatásában, valamint a határvédelem, a honvédség ellátásának és felfegyverzésének megszervezésében. 1849. május 31-én Kossuth kormányzó az Országos Főtörvényszék egyik bírájává nevezte ki.5 0 Román Ferenc (1804-1868), aki a Bereg megyei munkácsi kerület képviselője volt, elmagyarosodott román nemesi kötődésű családból származott. Jogi tanulmányai után Bereg vármegyében alügyészként, táblabíróként, majd főjegyzőként tevékenykedett, 1845-től a munkácsi uradalom ügyészi tisztét töltötte be. 1848. június 21-én választották meg képviselőnek. Az országgyűlés munkájában végig részt vett, belépett a Radical Pártba.51 Fekete Lőrinc (1801-1867), Ung vármegye nagykaposi kerületének képviselője kisbirtokos nemesi családban született. Jogi tanulmányai után 1848 előtt a vármegyében alügyészként, szobránci járási főszolgabíróként, végül megyei másodalispánként tevékenykedett. 1848. június 23-án választották népképviselővé. Az országgyűlés munkájában 1849. április közepéig vett részt, ekkor egészségi állapota miatt kért távozási engedélyt, amit meg is kapott. Július végén lemondott képviselői mandátumáról. Új választásokra kerületében a szabadságharc veresége miatt már nem került sor.5 2 Kandó Kálmán (1811-1888), az Ungvármegyei szerednyei kerület képviselőjejómódú birtokos nemesi család leszármazottja volt. Jogi végzettséget szerzett és valószínűleg közhivatali pályára lépett, de tisztségei nem ismertek. 1848-ban a Heves megyei központi választmány tagja volt, majd június 23-án népképviselővé választották. Október 3-11. között a Belügyminisztérium által a fősereghez kiküldött tábori biztosként tevékenykedett. Az országgyűlés munkájában végig részt vett.5 3 Pribék Antal (1797-1881), Ung vármegye szobránci kerületének képviselője a megye egyik ősi nemesi családjában született. Jogi végzettséget szerzett és megyei tisztviselő lett. Alszolgabírói, főszolgabírói, másodalispáni és első al-49 Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés i. m. 166-168. 50 Uo. 858-859. és Hermann Róbert: A kormánybiztosi rendszer 1848-1849-ben. Hadtörténelmi Közlemények 111. (1998: 1. sz.) 69. 51 Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés i. m. 728-730. 52 Uo. 261-262. 53 Uo.421^122. és Hermann R.: A kormánybiztosi rendszer i. m. 61.
