Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646-1653) IV/943

nia."25 Fontos azonnal megjegyezni, hogy Johann (Hans) Weikhard von Auer­sperg26 és Wenzel Eusebius von Lobkowitz,27 a Trauttmansdorffot követő kor­szak legkiemelkedőbb bécsi politikusai közé tartoztak. Sőt, mint már említet­tük, 1650-ben Johann Christoph Puchheim is az érsek pártjára állt, ő pedig 1651-től 1657. évi haláláig az Udvari Haditanács alelnöke volt. Rajtuk kívül Lippay érsek-főkancellár egyik legfontosabb bécsi kapcsolata egy magyar volt: Szelepchényi György. A magyar udvari kancellár ugyanis hiva­talából eredően az udvar legtájékozottabb emberei közé tartozott, hiszen na­ponta sok tucat fontos irat ment át a kezén. Állandóan Bécsben tartózkodott, ezért hivatali feladatain kívül is sok hasznos információ birtokába juthatott. Szelepchényi ugyanakkor a korszak legellentmondásosabb személyiségei közé tartozott. Intrikái szinte legendássá tették őt a kortársak körében. Politikai el­lenfeleinek így bőven nyílt alkalmuk arra, hogy bírálják tetteit: „Látja Nagysá­god, micsoda egy kancellár ez, de erről, és más hasonló ügyekről majd még rész­letesen tájékoztatom, mielőtt elutaznék Pozsonyba. Szeretném megmutatni, micsoda emberről van szó, csak a kapzsiság ösztönzi és mindent, ami őfelségéé, pénzzé tenne."2 8 Maximilian von Trauttmansdorff 1650. júniusi eleji haláláig Pálffy mond­hatta magáénak a szilárdabb, biztosabb támpontot Bécsben. Az udvari kapcso­latok tudatos kiépítése részben szintén Esterházy-örökség volt, ám megtalál­hatjuk benne Pázmány Péter politikai elképzeléseit is. A nádor politikájának mozgatórugói ugyanis a Magyar Királyság egyik legégetőbb problémájából ered­tek: a végvárak fenntartásából, finanszírozásából és anyagi ellátásából. A törö­kök ismétlődő támadásai állandó gondot okoztak az ország legfőbb tisztségvise­lőinek. Esterházy nádor ezért nagyon fontosnak tartotta, hogy a magyarországi ügyek mindig megfelelő hangsúlyt kapjanak Bécsben, és igyekezett az udvar­ban támogatókat keresni politikája számára. Jó viszonyban állt Rambaldo von Collaltóval, az Udvari Haditanács elnökével, Gerhard von Questenberg alel­nökkel és Rudolf von Teuffenbachhal, a Haditanács tagjával is.29 Úgy is lehetne fogalmazni, hogy Esterházy a 17. század első felében voltaképpen teljesen új politikai irányvonalat jelölt ki akkor, amikor tudatosan épített ki új és megha­tározó bécsi kapcsolatokat annak érdekében, hogy a magyarországi problémák­ra megoldást találjon.3 0 25 S. Lauter É.: Pálffy Pál nádor i.m. 20. 26 Johann Weikhard von Auersperg (1615-1677) 1646-től titkos tanácsos, 1655-1657 a Titkos Tanács elnöke és főudvarmester. 27 Wenzel Eusebius von Lobkowitz (csehül Václav Eusebius Popel z Lobkovic) (1609-1677) 1637-1655 az Udvari Haditanács tagja, 1650-1655 az Udvari Haditanács elnöke, 1669-től 1674-ig I. Lipót első minisztere. 28 Pálffy Pál Maximilian von Trauttmansdorffnak, Stomfa, 1649. dec. 27. AVA FAT Hungarica Ee 2., Karton 133., No. 58., Fol. 235-236. 29 István Hiller-. Palatin Nikolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplo­matie 1625 bis 1645. Wien-Köln-Weimar 1992. 98. 30 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents