Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646-1653) IV/943
személynök (1650-1665), Jakusics (Jakusith) György egri püspök (1642-1647) és pozsonyi prépost, Wesselényi Ferenc felső-magyarországi főkapitány (1648-1658), a későbbi nádor, Csáky István tárnokmester (1644-1662), Csáky László (1639-től Léva főkapitánya, majd 1649-től 1655-ig Pálffy Pál utódaként országbíró), valamint Lippay Gáspár, az érsek testvére és a Magyar Kamara elnöke (1646-1652, egyúttal Pálffy elnök-utóda) is általában őt támogatták. Az arisztokratákon és főpapokon kívül egyáltalán nem elhanyagolható a számos középnemes, szervitor avagy „főember szolga" szerepe a politikai pártokban. Ok bonyolították le az irányítók közötti kapcsolattartást, üzenettovábbítást, szervezési feladatokat láttak el, sokan közülük pedig még országgyűlési követek is voltak. Mivel többen vármegyei tisztségeket is viseltek, bizottságok tagjai voltak, a helyi politikát ismerték, ellenőrizhették, illetve pártjuk rajtuk keresztül a helyi ügyeket irányíthatta.7 A „mag" tagjai között akadtak azonban olyanok, akik „pártot váltottak". A két legismertebb eset Nádasdy Ferencé és Johann (Hans) Christoph von Puchheimé (Buchheim) komáromi főkapitány (1639-1651) volt. Nádasdy eleinte Lippay táborához tartozott, mivel Kismarton birtoklásának ügyében — mint említettük — Pálffy nem őt, hanem sógorát, Esterházy Lászlót támogatta.8 Puchheim 1650-ben még mint, jo akarónk" szerepel Pálffy egyik Esterházyhoz írt levelében; alig egy esztendővel később viszont a komáromi főkapitány már Lippay oldalán lépett fel a nádor ellen.9 Figyelemreméltó azonban, hogy elpártolása után sem szűnt meg barátsága Batthyány Ádámmal, aki Pálffy politikai csoportjának egyik legfontosabb tagja volt.1 0 A pártok tagjai között tehát gyakran eltérő érdekeik dacára sem húzódtak átjárhatatlan szakadékok. Lippay és Pálffy politikai harcának egyik legfontosabb színtere a bécsi udvar volt. Hosszú évek alatt itt mindketten olyan szilárd kapcsolatrendszert építettek ki, amelyre bízván támaszkodhattak, ha kenyértörésre került a sor. A kérdés az volt, mikor és melyikük húzhatott több hasznot Habsburg-udvarbeli kapcsolataiból. Pálffy Pál apja (Miklós), a „győri hős" politikai és hadvezéri képességeinek, valamint magyar viszonylatban különleges „családi politikájának" köszönhette, hogy a 16. század végén magyarként szinte egyedülálló bécsi udvari karriert futott be.1 1 A Pálffyak gyakran házasodtak „külföldi" partnerekkel. Ennek köszönhetően rokonságban álltak a Fuggerekkel, Puchheimokkal, a Dietrichsteinekkel, a Harrachokkal és más osztrák és cseh arisztokrata családok-7 S. Lauter Éva-. Pálffy Pál nádor levelei (1644-1653). Pálffy Pál nádor levelei Batthyány Ádámhoz és Borbálához. Bp. 1989. 19. 8 Mednyánszky Jónás jelentése szerint az elpártolás azért történt meg, mert Nádasdy felháborodott az érsek egyik levelén, amelyben azt tanácsolja az uralkodónak, hogy a magyarországi ügyekben ne törődjék a magyar urak véleményével. Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról. Századok 106. (1972) 657. 9 Pálffy Pál Esterházy Lászlónak, Bécs, 1650. okt. 17. Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: MOL), Esterházy család hercegi ágának levéltára, P 124, Esterházy László gróf iratai (1626-1652), Nr. 960. 10 Koltai András: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban. Batthyány Ádám (1630-1659). Korall 3. (2002: 9 sz.) 72. 11 Bővebben: Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. Történelmi Szemle 41. (1999: 3-4. sz.) 360-362.
