Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646-1653) IV/943
kai. Maga Pálffy Pál például Johann Eusebius Khuen von Belasy titkos tanácsos leányát, Franziska Mariát vette feleségül, ami számára önmagában is kitűnő belépőjegy volt a Habsburg-udvari körökbe. A 17. század első felében azonban Pálffy húgának, Zsófiának — II. Mátyás magyar király felesége, Anna királyné volt udvarhölgyének — sikerült a legbefolyásosabb házastársra szert tennie. Amikor 1611. január 11-én kezét nyújtotta egy 27 éves, meglehetősen nagyravágyó, de egyelőre nem túlságosan gazdag stájerországi főnemesnek, Maximilian von Trauttmansdorffnak, persze még senki sem láthatta előre, hogy a fiatalember hamarosan a harmincéves háború (1618-1648) egyik legkiválóbb diplomatája, sőt pályája csúcsán a bécsi udvar kül- és belpolitikájának nagyhatalmú irányítója lesz.12 Trauttmansdorff politikai karrierjének egyik különlegessége az volt, hogy rendületlenül meg tudta őrizni pozícióját a bécsi udvarban három császár (II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd) uralkodása alatt. Ez ezért hangsúlyozandó kiemelten, mivel az uralkodóváltások majdnem mindig az előző politikai irányvonal megváltozását is jelentették. Ráadásul, amikor 1637-ben III. Ferdinánd kinevezte őt főudvarmesterének és a Titkos Tanács elnökének, 1650. évi haláláig sikerült megakadályoznia, hogy számottevő ellenzéke legyen az udvari körökben. Rajta kívül ezt a bravúrt talán egyetlen egy bécsi politikusnak sem sikerült véghezvinnie a 17. század folyamán. Ez a stabilitás tette lehetővé azt is, hogy Pálffy Pál érvényesülni tudjon Bécsben, és állandó politikai támogatást remélhessen sógorától.13 Pálffy Pál 1646-tól ráadásul nemcsak névlegesen volt titkos tanácsos, hanem a fennmaradt jegyzőkönyvek szerint aktívan részt is vett a Habsburg Monarchia legfőbb tanácsadó és döntéselőkészítő testületének ülésein.1 4 Kiemelten fontos hangsúlyoznunk, hogy e tisztséget még országbíróként nyerte el. A 17. század folyamán ugyanis a magyar nádorok és az esztergomi érsekek úgymond hivatalból viselték a titkos tanácsosi (lat. intimus consiliarus) titulust, és 12 Maximilian von Trauttmansdorff (Graz, 1584. máj. 23. - 1650. jún. 7.) Johann Friedrich von Trauttmansdorff és Eva von Trauttmansdorff fia. Evangélikus családból származott, 1597-ben tért át a katolikus hitre. Mivel Ferdinánd főherceg felszámolta a protestáns iskolákat, szülei valószínűleg magántanárokkal képeztették. 1601 és 1603 között Padovában, Sienában és Perugiában római jogot hallgatott. Tanulmányai befejeztével Magyarországon teljesített katonai szolgálatot. Udvari karrierjét még 1609-ben, II. Rudolf szolgálatában kezdte. 1613-1618-ban Anna császárné főudvarmestere volt. 1619-ben Zdenko von Lobkowitz oldalán Frankfurtba utazott, hogy előmozdítsa II. Ferdinánd császárrá választásának ügyét. 1622 és 1626 között ő vezette a Bethlen Gáborral folytatott tárgyalásokat. 1630-ban kinevezték a magyar trónörökös, a későbbi III. Ferdinánd főudvarmesterévé. 1637-től haláláig császári főudvarmester (Obersthofmeister) és a Titkos Tanács elnöke, azaz a Habsburg Monarchia „főminisztere" volt. 1645-től ő volt a császár diplomáciai főmegbízottja az Osnabrückben és Münsterben folytatott béketárgyalásokon. Az első összefoglaló munka Trauttmansdorffról: Brigitte Lernet: Maximilian von Trauttmansdorff. Hofmann und Patron im 17. Jahrhundert. Phil. Diss. Wien 2004. 13 Erre a fontos szempontra Fazekas István hívta fel figyelmemet, amit ezúton is köszönök. 14 Az általam megtalált 1648 és 1653 közötti 58 protokollumból 16-on szerepel Pálffy neve. A többi harminc titkos tanácsos felének neve körülbelül ugyan ennyiszer szerepel a listán. Pálffy Pál titkos tanácsosi működéséről bővebben: Anna Fundárková-. Tajny radca Pavol Pálfi. In: Pálfiovci v novoveku. Vzostup vyznamného uhorského sl'achtického rodu. Szerk. Anna Fundárková - Géza Pálffy. Bratislava 2003. 54.
