Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646-1653) IV/943
Anna Fundárková EGY KIRÁLYSÁGI POLITIKUS ÉS AZ ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAR A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646-1653) Bevezetés „Felette nagy beöcsölettel vettük az kegyelmed nekünk való írását, mellybeöl nyilvánságal kiteczik hozzánk való jó akarattya kegyelmednek, s igazán irjuk my az kegyelmedben reménségünk kivül experialtuk [tapasztaltuk] az Ur isten ollyan alkalmatosságot nekünk is, azt az temerdek teökelletes synceritassat [őszinteségét] kegyelmednek szolgálhatnánk megh fiainkkal együtt. Bizonyos legyen benne kegyelmed, hogy mi Fiainkkal együtt tiszta teökelletes szivei akarunk szolgálni eö felsegenek, el hivén azt, hogy ollyan keresztyen monarcham császári és király assecuratiorol [biztosítékáról] meg emlekezven, minket nemzetünkel együtt bekessegben megh tart, feleölünk való némely fondorlo emberek szavainak hitelt nem adván, mert bizonyságunk az Isten, nekünk az egy békessegnel egyeb nem kell."1 Lórántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) özvegyének Pálffy Pál nádorhoz (1649-1653) 1651 őszén írott sorai helyzetjelentésként is értelmezhetőek. Jól mutatják be a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség, valamit Erdély és a Habsburg-udvar viszonyát. A legfőbb magyar országos méltóságot betöltő személy, a nádor Pálffy Pál, Jó akarattal" viseltetik mind az özvegy fejedelemasszony, mind fiai (II. Rákóczi György fejedelem és öccse, Zsigmond) iránt, ami mindenképpen viszonzást érdemel. A német-római császár (egyben a magyar uralkodó) pedig ne higgyen mindenféle „fondorló" embereknek - a csak alig hat éve, a linzi szerződéstől (1645) tartó békességet Bécs és Gyulafehérvár között semmi nem fenyegeti. A királysági politikusok és az erdélyi udvar 17. századi kapcsolattartása újabban ismét a kori újkori kutatások egyik fő érdeklődési területét jelentik. Eddig ismeretlen források feltárásának, illetve a már ismertek újraértékelésének köszönhetően folyamatosan bővülnek információink a Magyar Királyság politikatörténetének eme lényeges szegmenséről. Az „újradefiniálás" szükségessége abból ered, hogy az újabb kutatások elvetik, vagy legalábbis megkérdőjelezik és árnyalni próbálják a 19. századi nemzeti romantikus történetírás 1 Lórántffy Zsuzsanna Pálffy Pálnak, Sárospatak, 1651. szept. 8. Österreichisches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban: ÖStA); Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA), Familienarchiv Pálffy (a továbbiakban: FA Pálffy) A. I., L. V, F. X., Karton Nr. 13.
