Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
mintha a Haller család egy olyan nemesi család lenne, amelynek ősi fészke a családról elnevezett Hallerstein, egy büszke lovagvár. A család által megalkotott vagy megrendelt fikció Rixner tornakönyvén keresztül széles körű elfogadásra talált a lovagság köreiben is, az 1198. évi lovagi torna leírását pedig, lenyelve a Hallerek abban szereplő elsőbbségét is, a legtöbb nürnbergi patrícius család beépítette saját családtörténetébe.11 5 Ezt a hatást ábrázolásai és szövege révén a nemzetségkönyv is tovább fokozta, a teljes hitelesség látszatát nyújtva a kitalált történetnek és egyben a tartalmilag hamis oklevélnek is. Bartholomäus 16. század eleji stratégiája tehát célt ért: a narratívát sikerült tökéletesen beágyaznia a birodalmi város múltjába, és a fikció később az erdélyi ág történeti tudatát is alapvetően meghatározta. Mindezek ismeretében tekintsük most át, miként alakult a magyar/magyarországi (majd erdélyi) ág társadalmi helyzete. A Budára megérkező Hallerek egy olyan városi közegben találták magukat, amelyben a 15. század során a „vezetőréteg" zártsága ugyan növekedett, de ez mégsem érte el soha a nagy német birodalmi városokban tapasztalható mértéket, azaz nem alakult ki igazi patriciátus.11 6 Másrészt ez a német-magyar törésvonal mentén megosztott elit csak egy emberöltőn belül mutatott bizonyos koherenciát, a politikai vezetésbe bekerült családok tagjai hatalmukat még informálisan sem tudták örökletessé tenni. A háttérben húzódó közvetlen ok demográfiai, a közvetett okok pedig még nem egészen világosak.11 7 Mivel nagyon sok esetben nem sikerült fiágon továbbadni a vagyont és a befolyást, az a Budán a leányokat is megillető öröklési jog folytán a vejekre szállt. II. Ruprecht Haller is így jutott be szinte azonnal a budai elitbe,118 az előnyös házasságot pedig családja vagyona és nürnbergi tekintélye tette lehetővé. Haller Péter Nagyszebenbe áttelepülve hamarosan elérte ugyanazt a pozíciót, amelyet apja Budán. A Margareta Schirmerrel kötött házasság — és feltehetőleg a magával hozott vagyon — egy csapásra beemelte abba a szász városi vezetőrétegbe, amelyről tudjuk, hogy a budainál jóval zártabb volt. Bár egyes nemzetségek akár hat generáción át is töretlenül az elit tagjai maradtak, ez nem jelentette azt, hogy a vezetőréteg, mint közösség, mint családok hálózata a szükséges feltételek teljesítése esetén elzárkózott volna új elemek befogadásától.119 Más külföldről érkezett családoknak is a Hallerekéhez hasonló könnyed-115 Studt, B.\ Erinnerung i. m. 9-10. 116 Kubinyi A.: Buda és Pest. i. m. 26-27. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért kénytelenek vagyunk a „réteg" kifejezést használni. Segédfogalomként akkor is elengedhetetlen, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a társadalom működését más modellek révén jobban meg tudjuk érteni. 117 Kubinyi András állapította meg alapos monográfiájában, hogy a 15. század közepének egyetlen budai családja nem érte meg (legalább is helyben) a Jagelló-kor végét. A jelenségre európai párhuzamokat is talált. A városra jellemző alacsony népszaporulatot részben a céhek zártabbá válásával magyarázza, amely arra kényszerítette a legényeket, hogy felvételük érdekében idősebb mesterözvegyekkel kössenek házasságot. A kereskedőréteg esetében a zárt házasodási kör lehet az egyik magyarázat. Kubinyi A.: Budapest története i. m. 134-135. Általában a budai patriciátusról: uo. 138-147. 118 II. Ruprecht egy leányági öröklési láncolaton keresztül jutott a Siebenlinder, Munich, Münzer családok vagyonához. Kubinyi A. - Haller, H.\ Die Nürnberger i. m. 88-91. 119 Konrad G. Gündisch: Das Patriziat Siebenürgischer Städte im Mittelalter. (Studia Transylvanica 11.) Köln-Weimar-Wien 1993. különösen 253-287. Gündisch munkája az egyetlen, amely a
