Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
bergi nemzetségkönyv felmutatta ugyanezt a törekvést, azaz eszközként szolgált a család tekintélyéért és hírnevéért (Ehre) folytatott küzdelemben.112 A Haller-család mint a műfaj egyik úttörője azonban ezen a területen is maradandót alkotott. A Bartholomáus-féle nemzetségkönyv bevezetőjének legfontosabb eleme egy leírás VI. Henrik 1198-ban Nürnbergben tartott lovagi tornájáról. A már Boncz Ödön által is megkérdőjelezhető hitelességűnek tartott elbeszélés minden jelenetében a Hallerek játsszák a főszerepet. A történet lényege és egyben befejezése, hogy a torna rendezésével és a Donauwörthig nyújtott kísérettel elégedett császár a nürnbergi nemzetségeket megnemesíti, és engedélyezi számukra a lovagi tornákon való részvételt. A nyilvánvalóan a 15. század konfliktusait visszavetítő szöveg, Georg Rixner (Rüxner) birodalmi herold (Reichsherold) először 1530-ban kinyomtatott reprezentatív tornakönyvéből ered.113 (A műre a nemzetségkönyv bevezetője szinte minden bekezdésében hivatkozik.) Rixner személyesen is kapcsolatban állt Bartholomäusszal és a Haller-nemzetségkönyvek előző generációjának szerzőjével, IV Conraddal.114 A tornakönyv nekik 1526-ban elküldött fogalmazványaiból pedig kiderül, hogy az első verzióban még nem a Hallereknek jutott főszerep. Nem lehet tehát másra gondolni, mint arra, hogy Rixner a lovagi torna leírását később a bőkezű mecénások igényeinek megfelelően átalakította. A történelmi konstrukció azonban még ennél is tovább burjánzott. Már többször is említettük a Haller család 1528. március 27-én Speyerben V Károly császártól elnyert címer- és névbővítését, ahonnan az erdélyi ág ma is használatos pajzsa, sisakdísze és előneve ered. Az oklevél elbeszélése szerint az uralkodó a kihalt Haller stein család címerét egyesíti a Hallerek meglévő címerével, egyúttal nekik adományozza a von Hallerstein nevet. A két név részleges egybeesése eleve gyanúra ad okot, az újabb kutatások pedig arra világítottak rá, hogy a Hallerstein családnak csak egyetlen említése ismeretes, mégpedig éppen Rixner tornakönyvében. Erősen úgy tűnik tehát, hogy a Hallerek egy létező felsőfrankföldi helynév (Hallerstein) felhasználásával és Rixner birodalmi herold hathatós együttműködésével előbb kreáltak egy Hallerstein családot, majd magvaszakadtnak „nyilvánították," végül elérték, hogy a császár a fiktív nevet és címert nekik adományozza. Hosszú távon ezzel azt a benyomást keltették, 112 Az „Ehre"-nek a rendi társadalomban kulcsfontosságú fogalmáról, nyelvészeti szempontból: Hans Wellmann: Der historische Begriff „Ehre" sprachwissenschaftlich untersucht. In: Ehrekonzepte in der Frühneuzeit. Identitäten und Abgrenzungen. Hrsg. Sibylle Backmann és mások. (Colloquia Augustana 8.) München 1998. 27-39. Magyarra a kifejezés nem teljesen ültethető át, mert jelenti egyrészt a valaki felé irányuló megbecsülést, másrészt pedig azt a belső tulajdonságot, ami ezt kiváltja. 113 Georg Rixner: Thurnier Buch. Von Anfang, Ursachen, vrsprung, vnd herkommen der Thurnier im heyligen Römischen Reich Teutscher Nation... Frankfurt am Main 1566. (Az 1530. évi első kiadásból sajnos nem találtunk példányt.) A tizenkettedik torna leírása: fol. 102r-112v. A Bartholomäus Haller-féle nemzetségkönyv csak azokat az elemeket vette át az elbeszélésből, amelyek kifejezetten a nürnbergi patriciátusra vonatkoztak. Hasonlóan nürnbergi megrendelésre készült a 27. és 28. torna közé beszúrt 1451. évi nürnbergi „Gesellen Gestech" leírása: uo. fol. 178v-181v. 114 Az alábbiakban elmondottak kapcsán döntően a következő tanulmányra támaszkodunk: Haller, B.: Das Turnierwesen i. m. 246-254.
