Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
A nürnbergi patriciátus városon belüli helyzete — az időnként felbukkanó belső ellentétek dacára — mindvégig szilárd maradt, a frankföldi rendi társadalomban és egyúttal a birodalomban elfoglalt pozícióját azonban már a 15. század folyamán nagy kihívás érte. Korábban a nürnbergi elit legpatinásabb családjai akadálytalanul házasodtak a frankföldi nemesség őket egyenlőnek elismerő alsó rétegével, törzsével.9 8 Életmódjukban is sok volt a hasonlóság: a nürnbergi patriciátus kiterjedt földbirtokokkal és passzív hűbérképességgel rendelkezett, címert használt. A 15. században azonban a környékbeli lovagság a nemesi állapot két további fontos elemét: a kanonoki stallumok elnyerésére való jogot (Stiftsfähigkeit) és a lovagi tornákon való részvétel jogát (Turnierfähigkeit) elkezdte tőle megtagadni,99 egyúttal elzárkózott a vegyes házasságoktól. Az ideológiai hátteret, ahogy a birodalom más részein is, az a nézet jelentette, mely szerint kereskedelem és az üzlet összeegyeztethetetlen a nemesi eszményekkel.10 0 A valódi ok azonban a területi alapon szerveződő államok megjelenésében rejlett, amelyek nemcsak a birodalom egységét veszélyeztették, de az önállóságát féltő lovagságot is. Az addig döntően a birodalomtól függő frankföldi lovagság a fenyegetésre szervezkedéssel (torna- és lovagtársaságok létrehozásával) és kifelé növekvő elzárkózással válaszolt. Ennek a válasznak, az exkluzivitás fokozott hangsúlyozásának esett áldozatul a nürnbergi vezetőréteggel fenntartott jó viszony. A frankföldi lovagság a 16. század folyamán sikeresen állt ellen a beolvasztási törekvéseknek, és egy hosszú folyamat végeredményeként 159l-re létrejött a frank birodalmi lovagság hat kantonból álló körzete, a Német-római Császárság három hasonló önkormányzati szövetségének egyike.10 1 A kanton 98 A nürnbergi konfliktus tágabb történelmi keretben tulajdonképpen nem más, mint a rendi társadalom két hasonló helyzetű, de sok tekintetben ellentétes érdekű rétegének (Stadtadel, ill. Landadel) küzdelme a befolyásért. A modern német kutatás által bevezetett Stadtadel-fogalomhoz: Gerhard Fouquet: Stadt-Adel. Chancen und Risiken sozialer Mobilität im späten Mittelalter. In: Sozialer Aufstiegi. m. 171-191. A nürnbergi elit korábbi házasodási körének lehet említeni magyarországi párhuzamát is. A Buda első városi vezetőrétegét létrehozó német anyanyelvű „ispánok" a 14. század első felében szintén gyakran házasodtak a nemességgel. Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Szerk. Gerevich László - Kosáry Domokos. Bp. 1973. 62. 99 Thomas Zotz: Adel, Bürgertum und Turniere in deutschen Städten vom 13. bis 15. Jahrhundert. In: Das ritterliche Turnier im Mittelalter. Hrsg. Josef Fleckenstein. Göttingen 1985. 484-490.; US: Adel in der Stadt des deutschen Spätmittelalters. Erscheinungsformen und Verhältnisweisen. Zeitschrift für die Geschichte des Oberrheins 141. (1993) 41-46. A forráskritika hiánya miatt kritizálja Zotzot: Bertold Freiherr von Haller: Das Turnierwesen. In: Nothafft. Auf den Spuren eines Adelsgeschlechts. Die Notthafte in Böhmen und Bayern. Hrsg. Volker Dittmar és mások. Cheb/Eger. 2006. 244. A lovagság a 14. századtól egy új jelentést is felvesz: a nemesség alsó rétegének (Niederadel) elnevezése, tehát jogi és társadalmi kategória. (Eredetileg a lovagi cím semmilyen kapcsolatban nem volt a nemesi jogállással.) Paravicin, W.: Die ritterlich-höfische Kultur i. m. 4. és 36. 100 Barbara Stollberg-Rillinger: Gut vor Ehre oder Ehre vor Gut? Zur sozialen Distinktion zwischen Adels- und Kaufmannstand in der Ständeliteratur der frühen Neuzeit. In: Sozialer Aufstieg i. m. 31-45. 101 A birodalmi lovagságnak három körzete jött létre: a sváb 1560-ban, a frankfoldi 1591-ben, a rajnai pedig viszonylag későn 1651-ben. Közvetlen birodalmi jogállású, de külön szervezettel nem rendelkező lovagság élt Elzászban is. Ez a harmincéves háború után megkísérelte a csatlakozást a rajnai körzethez, ám a terület Franciaországhoz csatolása miatt 1678 és 1681 között elvesztette kiváltságait. A frankfoldi birodalmi lovagság hat kantonja (Kanton/Ort): Odenwald, Gebürg, Rhön-Werra,
