Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
A család utolsó nemzetségkönyve III. Hans Joachim Haller nevéhez fűződik. Az 1726 és 1740 között elkészült munka már egy modern családtörténeti adatgyűjtés sajátosságait kombinálja a hagyományos elemekkel, a díszítést csak a címerek képviselik. A Haller család legismertebb és legnagyobb hatású nemzetségkönyveit azonban kétségkívül a németalföldi ág kapcsán már említett I. Bartholomäus Haller (1486-1551), a budai II. Ruprecht unokatestvére készítette. Bartholomäus egyike volt annak a mintegy tizenöt családtagnak, aki a 16. század első felében a Habsburgok szolgálatában állt. Már 1521-ben, a wormsi birodalmi gyűlésen V Károly császár környezetében tűnt fel testvérével, V Wolffal (1492-1559) együtt.66 Az udvari szolgálat miatt viszont városi karrierje torzó maradt: csak a nürnbergi külső tanács és egyes városi bíróságok munkájában vett részt, végül 1547-ben polgárjogáról is lemondott. 1531 és 1548 között Habsburg Máriának, II. Lajos magyar király özvegyének, Németalföld helytartójának tanácsosaként, majd 1538-tól személyes titkáraként működött. Neki és a szintén Mária tanácsosai közé tartozó (később kincstartói tisztet is elnyert) V Wolfnak kulcsszerep jutott mind a királyné magyarországi birtokainak, különösen az alsó-magyarországi bányavárosoknak a pénzügyi felügyeletében, mind pedig a Mária magyarországi birtoklását lezáró, Ferdinánddal folytatott egyezkedésekben.6 7 1549-ben V Károly Frankfurt am Main birodalmi soltészává nevezte ki, és ezt a tisztet 1551-ben bekövetkezett haláláig betöltötte.68 IV Conrad nyomdokán haladva I. Bartholomäus 1530-ban kezdett el dolgozni egy nemzetségkönyv összeállításán. Előbb egy részben illusztrációkkal is ellátott, a tervezés folyamatáról árulkodó fogalmazvány született meg, majd 1533-ban egy végleges verzió, amelyből nagyjából egy időben három, szinte azonos példány készült, viseletképekkel és címerekkel, díszes aranyveretes bőrkö-66 I. Bartholomäus később V Károly tanácsosai között is felbukkant, 1532-ben pedig I. Ferdinánd is tanácsosává nevezte ki. Életrajza: Helmut Freiherr Haller von Hallerstein: Bartholomäus Haller von Hallerstein, Handelsherr. (1486-1551). In: Berühmte Nürnberger aus neun Jahrhunderten. Hrsg. Christoph Imhoff. Nürnberg 1989. 101-103. 67 Mária udvari emberét és egyben egyik legnagyobb hitelezőjét, V Wolfot 1534-ben említik először a királyné kincstartójaként. V Wolf és I. Bartholomäus magyarországi működésérőL- Gernot Heiß: Die ungarischen, böhmischen und österreichischen Besitzungen der Königin Maria (1505-1558) und ihre Verwaltung. 1. Überblick. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 27. (1974) 61-100. és uő: Die ungarischen, böhmischen und österreichischen Besitzungen der Königin Maria (1505-1558) und ihre Verwaltung. 2. Besitzungen. Uo. 29. (1976) 69-83., ill. újabban: Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok" a 16. században. Századok 138. (2004) 1117-1121. Kenyeres István arra hívja fel a figyelmet, hogy Mária tanácsosai a Magyar Kamarára emlékeztető kollegiális testületet alkottak, és ez a testület gyakorolta az ellenőrzést a helyi hivatalnokok (köztük a királyné magyarországi jövedelmeinek fo kezelője, Bernát Beheim körmöci főkamaragróf) és a kapitányok felett. - A Halierek großgründlachi levéltára tíz, a kutatásban eddig kevéssé hasznosított, az 1538-1541 közötti időszakból származó iratot őriz a Haller-testvérek magyarországi tevékenységéről. Közüttük a legérdekesebb az a két (nyílt, illetve titkos) instrukció, amelyet Habsburg Mária 1538. szeptember 10-én Brüsszelben állított ki I. Bartholomäus számára a magyarországi birtokok pénzügyi felügyeletéről. HA I. 29. 1-2. Érdemes még megjegyezni, hogy V Wolf fia, IV Ruprecht (tl560) is Mária királyné udvarában szolgált, mint étekfogó. HA Helmut Haller von Hallerstein V Wolfról készített életrajzi összefoglalása. 68 Bartholomäus soltészi kinevezése a schmalkaldeni háborúban a vesztes oldalra került birodalmi város kiváltságainak megsértésével történt. Haller, H.: Bartholomäus i. m. 103.
