Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
tésben. E három „csúcspéldány" mellett a 16. században még további hét, az alapszöveget tekintve változatlan, de egyszerűbb, csak címerképekkel díszített kötet látott napvilágot, ebből öt valószínűleg még Bartholomäus életében.69 A példányoknak ezt a nagy számát, amelyhez hasonlóval csak a Fuggereknél találkozunk, a család roppant mérete magyarázza. A terv ugyanis az volt, hogy a Hallerek minden nürnbergi és Nürnbergen kívüli ágazata kapjon egy könyvet, amelybe saját leszármazását vezetheti. Árulkodó, hogy a három legszebb könyv közül az egyiket a szebeni Haller Péter, és vele a család erdélyi ága vehette kézhez, és ez volt az példány, amelyet három és fél évszázaddal később — miként a bevezetőben ismertettük — 1885-ben Szádeczky Lajos felfedezett és bemutatott. Számunkra éppen az erdélyi kötet és a napjainkig megmaradt másik díszpéldány (Bartholomäus saját könyve) a legérdekesebb, mert ezek jellemzik legjobban a műfajt, illetve az erdélyi és a német ág kapcsolatait. Nem tudjuk, hogy a kötetek felépítése Bartholomäus találmánya-e vagy egy megbízott szakemberé (esetleg a képeket készítő festőé), az azonban bizonyos, hogy a megalkotott szerkezet minden addiginál tisztább és következetesebb.70 A két nemzetségkönyv három részre oszlik: 1) egy, a család tiszteletre méltó múltját és jelenét felvázoló bevezetőre,7 1 2) a viseletképekkel és címerekkel díszített genealógiai részre, 3) egy, a magyar példány esetében negyven tételből álló oklevélmásolat-gyűjteményre. Az egész kötet elején egy címlap található, igazi cím helyett azonban a tartalom száraz felsorolásával: „A hallersteini Haller nemzetség eredete, (rendi) állapota, címerei, házasságai, szabadságai, alapítványai és hitbizományai." Míg a napjaikban Budapesten őrzött példányon 1533 szerepel évszámként, addig a nürnbergin 1550. Ez arra utal, hogy bár a két alapszöveg nagyjából egyidős, de az utóbbi kötet végleges összeállítása később fejeződött be, mégpedig Bartholomäus frankfurti működése alatt, ahogy erről a felsorolt címek is ékesen vallanak. A német példányban ezután három egész oldalas vízfestmény található: Krisztus mennybemenetele egy Dürer-metszet nyomán, a ziegelsteini erődített udvarház látképe, végül pedig a Haller családnak az 1528. évi bővítés nyomán létrejött címere.72 (A magyar nemzetségkönyvből a középső kép — érthetően — hiányzik.) A pergamenre írt bevezető díszét a család címerfejlődése adja: a bambergi Ulrich Hallernek és feleségének 69 A kötetek Helmut Haller von Hallerstein nem kronologikus elvű számozása szerint: A tervezet 1530-ból: CBH-E. A három különleges darab: CBH-III 1533/1550. Bartholomäus saját példánya (CBH-IV) 1945-ben eltűnt. A szebeni Haller Péternek adott kötet, a magyar Hallerek nemzetségkönyve: CBH-XI 1533. A hét egyszerűbb példány: CBH -1 1533 eredetileg talán Martin Haller számára, CBH-II 1538 (IV) Wilhelm Haller számára, CBH-IX 1550 Joachim Haller számára, CBH-X. (V) Wolf számára, a németalföldi ág nemzetségkönyve CBH-XII 1545/82 Hans Jakob Haller számára. CBH-V 1598 = egy a CBH-III-ról készült, viseletképek nélküli másolat, végül CBH VI. (III.) Sigmundféle példány, a felső-pfalzi Hallerek nemzetségkönyve. Bartholomäus Haller nemzetségkönyv-családja két további, 18. századi másolattal (CBH-VII és CBH-VIII) kiegészítve összesen tizenkét példányt számlál. Mindezen példányok eredetijét három kivételével (az elveszett CBH-IV a magyar ág példánya, illetve a németalföldi ágnak a Brüsszeli Királyi Könyvtárba került nemzetségkönyve) a Hallerek grossgründlachi levéltára őrzi. A nemzetségkönyvek korára és eredeti tulajdonosaira vonatkozó információkért Bertold Haller von Hallersteinnak tartozom nagy köszönettel. 70 A magyar példány leírása: Boncz Ö. - Szádeczky L.: Nemzetségkönyv i. m. 2. 71 A nemzetségkönyvek előszavairól átfogóan: Bock, H.: Die Eisenberger i. m. 381-386. 72 Haller, H.\ Geschlechterbücher i. m. 220-221.
