Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
nem Nürnberg város nem hivatalos diplomáciai képviselője és tanácsadója is. Számos alkalommal közbenjárt II. Ulászló királynál a nürnbergiek kereskedelmi kiváltságai ügyében, sőt amikor Nürnbergnek új erődítései miatt 1499-ben jogvitája támadt a brandenburgi őrgróffal, a város ezt is a budai Ruprecht Halleren keresztül, a magyar uralkodó udvarában igyekezett elsimítani.13 1499 és 1501 között pedig — a Losoncziak egy nem törlesztett tartozása nyomán — Rimaszombat felének zálogbirtokosaként is feltűnt, amit talán a Nürnbergből megismert birtokszerző tendencia szerény folytatásaként is értékelhetünk.1 4 A Haller család magyarországi kapcsolatait azonban nem egyedül II. Ruprecht képviseli: testvére II. Wolf (tl504) többek között magyar ökörrel is kereskedett,15 másik testvére III. Wilhelm pedig még 1480-ban Hunyadi Mátyás király szolgálatába állt.16 1. Ruprecht elsőfokú unokatestvére, I. Fabian is gyakran megfordult Magyarországon: 1497-ben tagja, majd 1501-ben vezetője volt a nürnbergiek Budára, II. Ulászlóhoz küldött követségének,17 fia V Conrad ké-13 Staatsarchiv Nürnberg, Reichsstadt Nürnberg (a továbbiakban: StN. Rst. Nbg.) Rep. 61.a Briefbücher des Inneren Rats (a továbbiakban BB) 45. köt. fol. 122r 1499. szept. 13. Ruprecht Hallernak, fol. 173r-v 1499. okt. 15. II. Ulászlónak, fol. 182r-v 1499. nov. 17. Ruprecht Hallernak. 14 II. Ruprecht Haller rimaszombati birtoklására Kollman Örs László derített fényt. 1497-ben Losonczi László és fiai 3000 forintot kaptak Hallertól kölcsön. Mivel ezt a határidőre nem fizették ki, a biztosítékként lekötött fél uradalom (a mezőváros fele a hozzá tartozó birtokrészekkel) zálogként a hitelező birtokába jutott, és jövedelme évi 250 forint erejéig őt illette. Mivel Haller elégedetlen volt a birtoktest bevételeivel, azt 1501-ben továbbadta Mekcsei György szepesi prépostnak és testvéreinek. Úgy tűnik azonban, hogy a Losoncziak az 1499-ben érvényesült zálogjog ellenére is végig gyakorolták földesúri jogaikat, és a zálogbirtoklást korlátozta a kölcsönszerződésben meghatározott 250 forintos határ is. Kollmann Örs László: Rimaszombat középkori története. In: Analecta mediaevalia I. Tanulmányok a középkorról. Szerk. Neumann Tibor. Bp. 2001. 132-133. A tanulmányra a nemrég elhunyt Kubinyi András hívta fel a figyelmemet. - A Bánfíy család egyik levéltári lajstromában kivonatként fennmaradt a budai káptalannak II. Ruprecht és felesége 1498. évi birtokbaiktatásáról írt jelentése. Ebben név szerint három egész mezőváros (Rimaszombat, Rimabánya és Szinóbánya [?]) és egy Hont megyei egész birtok (Tiszolc) szerepel zálogként. (Szinóbánya kivételével mind a rimaszombati uradalom részei.) Talán a Losonczi Albert, Losonczi László fia, által bejelentett ellentmondásnak is szerepe van abban, hogy a Halierek végül csak az uradalom felét vehették kézhez. A Bánfíy család levéltára. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának a Kolozsvári Állami Levéltárban őrzött anyagában. 2. szám. Protocollum extractuum literarum illustrissimam familiam Bánffi de Losontz concernentium. Vol. I. Fasciculus T. p. 171-172. - II. Ruprecht, mint minden tehetősebb budai polgár, szőlőkkel is rendelkezett: Szakály Ferenc - Szűcs Jenő: Budai bortizedjegyzékek a 16. század első harmadából. (História Könyvtár: Okmánytárak 4.) Bp. 2005. 55. 61. 91. 15 StN. Rst. Nbg. Rep. 60.b Ratsbücher 7. köt. fol. 209r 1502. márc. 30. „Alis herr wolff haller ettlich Ochsen kaufft vnd hertreiben lassen hat vfif versehenlich Vermutung das íme die durch die fleischacker abkaufft sollt werden. Soll man den flaischackern ein ernstliche rede sagen, wo sie dem haller solch ochsen nit abkawffen wolle man Ime erlauben sie vffzuhawen Vnd ist darauff dem haller vergönnt das fleisch eins hallers neher zuuerkauffen Wie das hannsen Helchner hieuor vergonndt ist worden. Vt supra, schurstab." [A szöveg végén szereplő név — Schurstab — a referens családneve] Kérdés, hogy a tanácsi határozatban említett másik Haller egy budai vagy pesti családtag-e. Wolf Magyarországgal való kapcsolataira utal Nürnberg 1495. május 26-án II. Ulászlónak küldött levele, amelyben kérik intézkedését, hogy Ambrosius Haiden budai polgár fizesse ki tartozását Marquart Mendel és Wolf Haller nürnbergi polgároknak. StN. Rst. Nbg. Rep. 61.a BB 43. köt. fol. 206r-v. 16 Mátyás király erről kiállított oklevelének másolata: Codex Bartholomäus Haller (a továbbiakban: CBH - bővebben a 68. jegyzetben) VI. fol. 288r-v 1480. márc. 30. Buda. A Bartholomäus Haller-féle nemzetségkönyv minden példányában megtalálható. 17 StN Rst. Nbg. Rep. 54.a Stadtrechnungsbelege I. No. 592. Az 1497. nov. 6-án Nürnbergből indult követség Erasmus Topler által készített számadása. StN. Rst. Nbg. Rep. 61a BB 48. köt. fol. 13r-v 1501. júl. 25. II. Ulászlónak, és a következő két levél.
