Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
sőbb Pesten lett polgár. II. Ruprecht közeli rokonságához tartozott az a II. Bartholomäus Haller is, aki 1526-ban szintén pesti polgárként tűnik fel.18 Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a nürnbergi viszonylatban is kiemelkedő család fontos szerepet játszott a Jagelló-kori Budán és Pesten, és értékes kapcsolatokkal bírt a magyar királyi udvarban. A mohácsi csata, illetve Buda 1529. szeptember 8-i török elfoglalása és Szapolyai János királynak való átadása után azonban nemcsak a kereskedőház budai feje, II. Ruprecht fia, Hans Haller kényszerült távozni, hanem a német polgárság egészéhez hasonlóan majd minden budai és pesti Haller.19 A Pozsonyba és Kassára, illetve később az alsó-magyarországi bányavárosokba áttelepült családtagok gyermekeivel azonban a késő középkori magyar állam három részre szakadásának közepette ez a történet véget ért. A család magyarországi továbbélése és társadalmi felemelkedése II. Ruprecht egy másik fiának, az 1500-ban született Haller Péternek a nevéhez fűződik,20 aki feltehetően még 1526 előtt átköltözött az erdélyi Nagyszebenbe.21 Távozását tehát valószínűleg nem a kedvezőtlen politikai helyzettel kell magyaráznunk, hanem a család kereskedelmi érdekeltségeivel. (A Hallerek már 1481-ben, első budai feltűnésükkor is komoly nagyszebeni kapcsolatokkal rendelkeztek, hasonlóan más német polgárcsaládokhoz.) Haller Péter a család budai megtelepedésénél megismert stratégiát követve került be az erdélyi szász városok egymással összefüggő elitjébe. 1528-ban feleségül vette Johannes Schirmer brassói bíró leányát, Margaretha Schirmert, és a következő évben már a szebeni tanács tagjaként találkozunk vele. Városi pályája töretlenül ível felfelé: székbíró, polgármester, majd szebeni királybíró és a szászok ispánja.22 Az I. Ferdinándot támogató Habsburg-párt egyik fő erdélyi exponenseként jelentős befolyást gyakorol a Szász Egyetem politikájára, a sikeres 18 Kubinyi, A. - Haller, H.: Die Nürnberger i. m. 109-110. 19 Hans Haller 1529-ben menekült el. Mindez Nürnberg I. Ferdinánd magyar és cseh királynak írott közbenjáró leveléből derül ki. Ebben az is szerepel, hogy Haller az 1526. és az 1529. évi török foglalás következtében elvesztette anyját, feleségét és gyermekét. StN Rst. Nbg. Rep. 61.a BB 100. köt. fol. 120r. A budai németség pusztulásáról és kitelepítéséről: Kubinyi A.: Buda és Pest szerepe i. m. 47-51. A magyarországi városhálózat átrendeződéséről az 1541. évi újabb, a budai magyar polgárságot érintő menekülési hullám kapcsán: Bessenyei József-. Menekültek... A kereskedelem helyzete Magyarországon 1526 után, Bornemisza Tamás és a budai menekültek működésének tükrében. Miskolc-Bp. 2007. 20 Haller Pétertől kezdve a neveket magyar alakban írjuk. (Az ő esetében a történeti irodalom hagyománya a döntő, utódainál pedig az anyanyelv megváltozása.) Helmut Haller von Hallerstein ugyan az erdélyi családtagokat is belefoglalta számozási rendszerébe, mi azonban ettől eltekintünk. 21 Gustau Gündisch: Peter Haller, Bürgermeister von Hermannstadt und Sachsengraf (1500-1569). Südostdeutsches Archiv 32-33. (1989-1990) 5-89, itt 14-15. Ez a tanulmány Haller Péter életrajzának legrészletesebb feldolgozása, amelyet Gündisch saját 1944. évi német, illetve 1947. évi magyar nyelvű munkájának összeillesztésével és javításával hozott létre. Az eredeti publikációk: Uő: Peter Haller, Bürgermeister von Hermannstadt und Sachsengraf (14907-1569). Deutsche Forschungen im Südosten 4. (1944) 43-102, ill. Uő: Haller Péter gazdasági vállalkozásai. (Erdélyi Tudományos Füzetek 206.) Kolozsvár 1947. A továbbiakban mindig az 1990-ben napvilágott látott, végső verzióra hivatkozunk. 22 Székbíró 1535-1540, polgármester 1543-1546, 1550-1552, 1554-1556, szebeni királybíró (a szászok ispánja) 1557-1569. Gündisch, G.: Peter Haller i. m. 19-57. 72-74.
