Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
tedik legtöbb jobbággyal bírt a székben, ám ez a sok jobbágy összesen négy falu lakosaiból állt. Szenterzsébetnek ő maga volt a földesura, itt 31 jobbágya volt, és Hidegkúton, valamint Nagysolymoson is ő volt az egyetlen jobbágytartó. Bözödön sógora, Kornis Ferenc volt még jobbágytartó, valamint egy lófő, bizonyos Kovács Péter, aki azonban csak két jobbágyot birtokolt. Széken belüli konfliktusai mellett Kornis Ferenc éveken keresztül harcolt a Báthory Gábor által nótáztatott Petki János birtokainak visszaszerzéséért. Célját csak 1619-ben, Péchi Simon kancellár segítségével érte el.18 7 Emellett a Haller családdal is pereskedett, hogy a feleségét megillető javakat megkaphassa. A vita tárgyát az képezte, hogy az ötvenéves, ám ereje teljében lévő Haller Gábor váratlanul, írott testamentum nélkül halt meg. Szóban végrendelkezett ugyan fiai és felesége előtt, de a Haller fiúk végül nem adták át mostohaanyjuknak az őt illető örökséget, sőt dósát és ékszereit is visszatartották. Bornemisza Judit saját lefoglalt tulajdonain kívül a neki hagyományozott falut és minden ingóvagyon negyedét követelte; összességében tízezres nagyságrendű összegről folyt a vita. A felek végül négy év után egyeztek ki: Judit asszony lemondott a nekihagyott ingatlanról, az ingóvagyon tárgyában pedig kiegyeztek egy kompromisszumos összegben.18 8 Kornis Ferenc királybírói székhelyét Udvarhelyen rendezte be, és hozzáfogott az omladozó vár újjáépítéséhez. Első lépésként 1620-ban pontos felmérést készíttetett, amelynek során gondosan lemérette a bástyák kerületét, átmérőjét, a kötőfalak hosszát, a belsővár és a házak alapterületét, a „királyi palota", az egyéb termek és pincék gerendáinak hosszát. Egy év múlva újabb felmérés készült a vár állapotáról és a felújításhoz szükséges anyagokról, illetve azok költségeiről.189 Ezért 1621-ben, szintén Péchi Simon közbenjárására, Bethlen Gábor zálogba adta neki a várat és a hozzátartozó uradalmat.19 0 A vár hamarosan felépült, és 1628-ben készített leltára szerint jól kiépített erősséggé vált, kényelmes termekkel, „ő felsége ebédlőházával, udvarlóházával", gazdasági épületekkel.19 1 Péchi azonban nemcsak rokoni szívességből segítette mindebben sógorát. Saját magának is haszna származott belőle, az építőanyagok nagy része, a tégla, a mész, a zsindely ugyanis Péchi Radnóton és Szenterzsébeten lévő műhelyeiből került ki. Kornis 75000 téglát, 28000 zsindelyt és 150 nagy hordó meszet rendelt Péchitől.19 2 Az ismét kiépülő és az erdélyi belpolitikában számottevő szerepet játszó Kornis-kört azonban hamarosan újabb csapások érték. 1619 őszén váratlanul elhunyt Balássy Mihály, majd egy bő év múlva isztambuli tárgyalásai alatt meghalt apja, idősebb Ferenc is. Halála kapcsán Bethlen Gábor fejedelem szomorúan jediakat, hogy testületileg a birtokára mentek, sőt még egy jobbágyát is elvitték, Jónás János nevű tiszttartóját pedig megverték. Még ugyanebben az évben pereskedett Martonosfalvával is egy hasonlónak tűnő ügyben, itt ugyanis a martonosfalviak egyenesen megölték Péchi „egy oláh jobbágyát". Ebből a perből azonban nem derül ki egyértelműen, hogy itt is birtokszerző szándéka lett volna Péchinek. 1616-ban feltűnik a perekben egy Dániel István nevű, Zsákodon lakó magát szabad székelynek nevező ember, aki korábban Péchi jobbágya volt. 187 Dán R.: Az erdélyi szombatosok i. m. 179. 188 MOL P 1870 fasc. 1. t. fol. 33., 97. és fasc. 2. t. 12. fol. 1-3. 189 MOL P 1870 fasc. 2. t. 12. fol. 5-6. ím ET A j 275-276. 191 Szádeczky-Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. Bp. 1927. 280. 192 Dán R.: Az erdélyi szombatosok i. m. 182-183.
