Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
gyezte fel: „Balássy apánk megholt, nem iszik több serbetet."193 1622-ben Balássy sógora, Mikó György, Háromszék főkirálybírája távozott az élők sorából. A legnagyobb csapást mégsem a sorozatos halálesetek jelentették, hanem Péchi Simon meglepő bukása. 1621-ben Bethlen árulás vádjával börtönbe vetette kancellárját. A letartóztatást sokféleképpen magyarázták. Egyesek szerint 1620-ban a Habsburgokkal való tárgyalásokon a kancellár pénzt fogadott el a császáriaktól, más értesülések szerint viszont a fejedelemmel való rivalizálása okozta vesztét; Péchi állítólag a Portán saját fejedelemsége érdekében Bethlen ellen dolgozott.19 4 Kornis Ferenc sokat fáradozott sógora kiszabadításán. A kancellár letartóztatása után magára vállalta fiának taníttatását.19 5 Ám végül csak három esztendő után, 1624 őszén tudta elérni, hogy százezer forint biztosíték lefizetése mellett Péchit szabadon engedjék. Bethlen kikötése az volt, hogy az óvadékot a három nemzetnek együttesen kellett vállalnia. Kornisnak nagy szerepe volt a pénz összeszedésében is. Egymaga tízezer forintot vállalt, hetvenezret hetvenhárman adtak össze. A rokonokon, unitárius politikustársakon kívül, a katolikus göncruszkai Kornis család ezer, Kornis feleségének mostohafiai, a Halierek háromezer forintot adtak. A még hiányzó húszezer forintot Kornis Ferenc Szeben városától könyörögte ki, és így 1624 decemberében Péchi végül elhagyhatta börtönét, de a lakhelyéül rendelt szenterzsébeti birtokát nem.19 6 Az 1620-as évek elején Péchi bukása miatt a Kornis-kör politikai pozíciói veszélybe kerültek, de ugyanilyen fenyegetést jelentettek az erdélyi országgyűlések vallási törvényei is. A Kornis-kör felekezeti képe a katolikus tagok halálával csak látszólag tisztult le. Bár az iktári Bethlenek és a lassacskán szombatossá váló Péchi Simon kivételével névleg mindannyian az unitárius felekezet tagjainak vallották magukat, közülük többen is az egyház erősen radikális szárnyához húztak, mint például az idősebb Balássy Ferenc és Mikó Ferenc, akiket ellenfeleik egyenesen szombatossággal vádoltak. Mérsékeltebbnek számított Kornis Ferenc, ifjabb Balássy Ferenc és Dániel Mihály, de a családi és politikai összefonódások miatt a külső szemlélők gyakran összemosták a Kornis-kör tagjainak vallási nézeteit. Ez azért jelentett potenciális veszélyt, mert az erdélyi rendek 1595-ben, 1600-ban, 1607-ben, 1610-ben és 1618-ban is törvényt hoztak a szombatosság ellen, és elrendelték a „zsidózók" példás megbüntetését.19 7 A szankciók során a Kornis-kör tagjai soha nem kerültek szóba, rokoni, politikai kapcsolataik és főképpen a portai diplomáciában betöltött szerepük miatt „érinthetetlenek" számítottak. Fennállt viszont a veszélye annak, hogy ha ez a védettség esetleg megszűnik, vagy az urak különböző politikai érdekek kereszttüzébe kerülnek, akkor éppen vallási nézeteik szolgálhatnak ürügyül félreállításukhoz vagy ellehetetlenítésükhöz. Hogy az unitáriusok és a szombatosok, illetve a mérsékeltebbek és a radikálisok között időnként kiéleződhettek a vallási ellentétek, arra éppen Kornis Ferenc házassága a legjobb példa. Kornis Ferencnek és Bornemisza 193 Az öreg Balássy Ferenc 1621. január 4-én halt meg. Székely főtisztek i. m. fol. 41. 194 Dán R. : Az erdélyi szombatosok i. m. 172-177. 195 Benczédi Gergely: Torockói papok. Keresztény Magvető 26. (1891) 162-164. 196 Dán R. : Az erdélyi szombatosok i. m. 200-201 és EOE VIII. 244-246. 197 EOE III. 348., V 401., VI, 170., VII. 488.
