Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79

azt beszélték, „hogy a falusi kisemberek, a földmíves nép ragaszkodik Hitlerhez és a nemzeti szocialista uralomhoz, mivel az igen sokat tett a kisemberek érdekében". Berényi lehetségesnek tartotta, „hogy a magyar munkásokat tendenciózusan tájékoztatták Németországban", ezért úgy vélte, hogy a Jövőben nem volna szabad egyetlen magyarországi mezőgazdasági munkást sem kiengedni német földre".1

7

Többek között ezek a jelenségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a második világháború éveiben már drasztikusan csökkentették a Németországba kiközvetített idénymunkások számát.1

8 Az 1930-as évek második felében, a közélet erős jobbratolódása és a náci Németország külpolitikai sikerei életre hívtak és felerősítettek egy új, a régióban korábban nem tapasztalt társadalmi vonatkozású jelenséget: a germanizmust. Ez különösen érdekes egy olyan régió esetében, mint a Hajdúság, mivel „színmagyar" területnek számított az országban. A mezőgazdasági munkásság kapcsán már szó volt a náci Németország „nemzetvédelmi szempontból káros" propagandájáról, és ehhez hasonló okok miatt kísérte figyelemmel Berényi székkapitány a germanizmus debreceni térnyerését is. Ez egyértelműen Huss Richárd nevéhez fűződik, aki a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a német nyelv professzora volt1

9

s aki Bleyer Jakab 1933-ban bekövetkezett halála után került kulcspozícióba a hazai németek legjelentősebb szervezetének, a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületnek (Volksbildungsverein) alelnökeként.20

Egyre szélsőségesebb germanizmusa azonban komoly ellenszenvet váltott ki Debrecen társadalmában. Az egyetemi hallgatók Turul Szövetsége 1938 februárjában kifejezetten azzal vádolta meg Husst, hogy „mint egy német kisebbségi csoport szellemi vezére a Dunántúlon olyan pángermán izgatást folytat, amely összeférhetetlen az egyetemi tanársággal".2

1

Huss tevékenységét 17

Nemzetvédelmi helyzetjelentés (1939. december). HBML, IV B. 90l/a, 17. dob., 13/1940. ein. sz. A magyar közvélemény előtt már korábban is ismertek voltak olyan térképek, melyek a Harmadik Birodalom részeként ábrázolták Magyarországot. A baloldali és zsidó érdekeltségű helyi napilap, a Debreceni Független Újság már 1933 áprilisában azt írta, hogy a magyar jobboldali sajtó „elnézte és elhallgatta", hogy „némely horogkeresztes újságok közölték Németország jövendő térképét, amely már Németországhoz tartozónak tűntette fel nemcsak Ausztriát, hanem Magyarországot is egészen a Balatonig". Debreceni Független Újság, 1933. április 14. 1. A kérdésről lásd még Ormos Mária: Magyarok - német „népi" és nemzetiszocialista szemmel. In: Uő: A történelem vonatán. Európa és Magyarország a 20. században. Budapest, Múlt és Jövő, 2005. 107-129. 18

Míg 1938-ban mintegy 10 ezren, 1939-ben 11 ezren kaptak munkát Németországban, addig 1941-ben már csak 5 ezer fő kiközvetítéséhez járult hozzá a minisztertanács, 1944-ben pedig mindössze 3500 idénymunkás kiküldését engedélyezte. Az adatokat 1. MOL, K 27, az 1938. június 23-i minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve, 19. sz. napirend; 1939. január 20. (23. sz.); 1941. február 14. (9. sz.); 1944. augusztus 23. (43. sz.). Meg kell jegyezni, hogy nemcsak Németországba, hanem az Anschluss előtt Ausztriába, és 1939-ben még Franciaországba is utaztak magyar idénymunkások. Igaz, hogy az utóbbi országba mindössze ezer fő kiközvetítését engedélyezte a minisztertanács. 19

Huss 1885-ben született Besztercén. Több külföldi városban folytatta tanulmányait, diplomát Strassburgban szerzett. A kolozsvári egyetemen, majd a debreceni Református Kollégiumban oktatott. 1914-ben kinevezték az akkor induló debreceni egyetem német tanszékére. Az első világháború után az antiszemita, szélsőjobboldali törekvések egyik jelentős alakja lett az egyetemen. Kerepeszki Róbert: A Volksbund megalakulása Debrecenben. Kút, 2006. 4. sz. 57-69. 20

Huss szélsőséges nácibarát magatartása hamar szakadáshoz vezetett a német nemzetiségi mozgalomban. A Gratz Gusztáv által vezetett Népművelődési Egyesület mérsékelt és a magyar kormánnyal megegyezést kereső úton haladt, míg Huss és köre új szervezetet alapított Népinémet Bajtársi Szövetség (Volksdeutsche Kameradschaft) néven. A két csoport viszonyára 1. Tilkovszky Lóránt: Gratz Gusztáv és a „Népinémet Bajtársak" viszonya történetéhez. 1935-1936. évi dokumentumok Gratz irathagyatékából. Századok, 2006. 1. sz. 161-197. 21

Huss nemcsak Debrecenben, hanem a Dunántúlon is terjesztette pángermán nézeteit, mely abból adódott, hogy a két világháború között Tolna és Baranya vármegyében, valamint Sopron kör-