Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
ta.165 Az eseményekben főszerepet játszott Bethlen Gábor, aki politikai és anyagi téren az akció legfőbb nyertese lett. Ennek köszönhetően a Kornis-kör helyzete 1610-re ismét stabilizálódott, amelyet az addig háttérbe szoruló Petki János és Péchi Simon újabb megbízatásai is jeleztek. A fejedelem Petkit 1610-ben Doboka vármegye főispánjává nevezte ki, Péchi Simon pedig fontos diplomáciai megbízatásokat teljesített, és a sófalvi sóbányák prefektusaként tevékenykedett.16 6 Báthory Gábor további politikája azonban ismét szétrobbantotta a Kornis-kör egységét. A Petki felé gyakorolt gesztus megkésett; a volt kancellár a fejedelem belső ellenzékéhez csatlakozva a Báthoryval szembeforduló Brassó városába menekült. A szebeni országgyűlés ugyan 1612 májusában több társával együtt fej- és jószágvesztésre ítélte, de őt mindez kevéssé érintette, október 23-án ugyanis hosszas betegeskedés után az ostromlott városban meghalt.167 Am ekkor már Bethlen Gábor sem állt Báthory mellett; politikai ellentéteik kiéleződése miatt Mikó Ferenccel együtt ismét török területre menekült. Kornis Ferenc ugyanakkor birtokain meghúzódva igyekezett átvészelni ezt a nehéz időszakot, míg a Balássy család meghasonlott: a fiúk már 1611-ben elfordultak Báthorytól, és később, amikor már Bethlen is szakított a fejedelem politikai irányvonalával, az ő táborához csatlakoztak. Ezzel szemben apjuk a végsőkig kitartott, még 1613 nyarán is Báthory követeként tárgyalt a Portán. Péchi Simon, bár nem tartozott Báthory lelkes hívei közé, nyíltan nem fordult ellene, sőt — Dán Róbert állítása szerint — a fejedelem parancsára maga is a Portára ment, hogy folytassa Balássy sikertelen tárgyalásait.168 A Kornis Farkas halála óta eltelt évtizedben a Kornis-kör tagjainak az országos politikában játszott szerepe igencsak változatosan alakult, ezzel szemben Udvarhelyszéken belül — némi átrendeződéssel, személy- és szerepcserékkel — biztosan őrizték hegemóniájukat. Ezt annak köszönhették, hogy törekvéseikben támogatták egymást, és sikerült megóvniuk a még Kornis Farkas által felépített struktúrát. A szék főemberei — Kornis Farkas vejei, Petki János és Péchi Simon, valamint a Farkas egyik unokahúgát feleségül vevő Balássy Ferenc — mindannyian a Kornis-kör oszlopos tagjai voltak. Országos főméltóságokat viseltek, és elég erősnek bizonyultak ahhoz, hogy a hajdani klientúrának újabb és újabb tisztségeket juttassanak. A szék választott főemberei közé természetesen a Kornis-klientúrán kívüliek is fölemelkedhettek, mint például Ugrón Pál, de azok, akiket melléjük választottak, vagyis Kornis Ferenc, Benedekfi János és Fosztó Imre, mind a klientúra részei voltak. Amikor egy-egy vezető nagyúr hatalma átmenetileg megingott, mint Péchi vagy Petki esetében, tisztségeiket sikeresen mentették át a Kornis-kör más tagjainak, így például a Balássyaknak vagy a szintén rokon Dániel Mihálynak. Csak a legnehezebb időkben, 1611 táján fordult elő átmenetileg, hogy a Kornis-kör nem tudta hatalma 165 Horn /.: Tündérország útvesztői i. m. 166-187. 166 Dán R.: Az erdélyi szombatosok i. m. 138-140. 167 EOE VI. 224. 168 Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. Emlékiratok, levelek. Szerk. Kocziány László. Bukarest 19722 . 65-78. és Dán R.: Az erdélyi szombatosok i. m. 140.
