Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
alatt tartani a szék egészét. Ekkor Némethy Gergely lett a főkirálybíró, alkirálybírója pedig a gyorsan emelkedő Ugrón Pál. A székülők azonban továbbra is a Kornis Farkas által kiválasztott Bögözi András és Tiboldi György maradtak. Ä Kornis-kör újabb fénykora és bukása Bethlen Gábor 1613. évi fejedelemmé választása ismét elsimította a Kornis-kör megmaradt tagjai közötti ellentéteket: rokonuk táborába állva — a közelmúlt eseményeitől függetlenül — mindannyian fontos tisztségeket nyertek el. Péchi Simon Bethlen kancellárja és tanácsosa lett. Idősebb Balássy Ferenc első helyre emelkedett a tanácsúri rangsorban, és udvarhelyszéki főkapitánysága mellett néhány évig a székelyek generálisaként szerepelt, valamint 1616-tól haláláig viselte a tizedfőarendatori tisztséget is. Még közel a nyolcvanhoz is fontos diplomáciai tárgyalásokat vezetett a Portán.16 9 Fiai közül Mihály visszakapta marosszéki főkapitányságát, és nagyobb sikerek elérésében csak korai halála akadályozta meg.17 0 Ifjabb Balássy Ferencnek viszont fiatalkora miatt néhány évet várnia kellett a komolyabb rangokra, ám 1618-ban apja után már ő lett az udvarhely széki főkapitány, 1625-ben pedig Bethlen az udvari lovasok alkapitányává és fejedelmi főlovászmesterré nevezte ki.17 1 Idősebb Ferenc sógora, Mikó György Háromszék főkirálybírája lett. Mindkettőjük unokaöccsét, Mikó Ferencet — aki szinte gyermeksége óta Bethlen szolgálatában állt — Bethlen már három héttel fejedelemmé választása után saját korábbi helyére, Csík-, Gyergyó-és Kászonszék főkapitányává tette meg. Mikó azután 1618-ban aludvarmester lett, 1622-ben bekerült a fejedelmi tanácsba, és idősebb Balássy Ferenc halála után Bethlen diplomáciájának kulcsemberévé lépett elő.17 2 Unokatestvérét, Dániel Mihályt, anyai nagybátyjuk, Balássy Ferenc ismertette meg a diplomaták életével, majd a másik nagybácsi, Mikó György halála után Bethlen Gábor őt nevezte ki Háromszék főkirálybírájának. Egyúttal a fejedelmi tábla ülnökei között is helyet kapott, és a sófalvi sóbányák prefektusa is ő lett.17 3 169 Székely főtisztek i. m. fol. 40-41. 170 Balássy Mihály 1619. augusztus 13-án elkészítette testamentumát, nem sokkal később meghalt, utódja nem maradt. Végrendelete: MOL R 321, 1526 utáni gyűjtemény, Végrendeletek Fasc. 1. 171 Székely főtisztek i. m. fol. 39-42. 172 Mikó a török emigrációban kiépült kapcsolatait felhasználva számos megbízatást teljesített sikerrel a Portán. 1619-ben sikerült kieszközölnie a szultán engedélyét Bethlen magyarországi hadjáratához. 1621-ben a budai pasánál járt. A Habsburgokkal való tárgyalásokban is szerepet kapott. 1624-ben II. Ferdinánddal tárgyalt Bécsben, és Bethlen számára feleségül kérte Habsburg Cecília Renátát. Ez a házassági terv nem vált valóra, de amikor Bethlen valóban megnősült, Brandenburgi Katalint Mikó kísérte fényes külsőségek között Erdélybe. 1626 decemberében, mint a fejedelem teljhatalmú megbízottja, megkötötte a pozsonyi békét, és rávárt az a feladat is, hogy ezt a Portán elfogadtassa. Szolgálatait utóbb I. Rákóczi György fejedelem sem nélkülözhette. Mikó Ferenc életére elsősorban saját naplója a legfőbb forrás: Mikó Ferencz históriája i. m. 133-304. Életrajzát megírta: Benkő József: Hidvégi báró Mikó Ferenc és históriája. Hon és Külföld (1842); ill. Nagy János: Hidvégi Mikó Ferenc életrajza. Keresztény Magvető 15. (1875) 1-44. A családra: Köblös Zoltán: A hídvégi Mikó család. In: Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum Egyesület félszázados ünnepére 1859-1909. Szerk. Erdélyi Pál. Kolozsvár 1909-42. 225-243. 17,! Életrajza: Dániel Gábor: A Vargyasi Dániel család eredete és tagjainak rövid életrajza. Bp. 1896. 36-56. Az ő fia volt Dániel János, aki alig 15 évesen elkísérhette a fejedelem unokaöccsét,
