Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79

több témakört is felölelt. Fontos változás volt ezen kívül az, hogy olykor szó sze­rint, máskor csak tartalmi kivonatában Berényi a hozzá beosztott és a környe­ző településeken tevékenykedő vitézi őrmesterek jelentéseit is idézte. így a vi­déki élet és közhangulat megvizsgálására is lehetőség nyílik a dokumentumok segítségével. Tartalmilag mindenképpen fontos új elem, hogy Berényi az egyes események és jelenségek bemutatásához olykor személyes véleményét vagy a vitézi őrmesterek megjegyzéseit is hozzáfűzte. Jelentéseiben és kommentárjai­ban mindvégig kitapintható volt feltétlen kormányzóhűsége, és ekkoriban erős antiszemitizmusát is egyre kevésbé rejtette véka alá.9 Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a nemzetvédelmi helyzetjelentéseiben egyre gyakrabban számolt be olyan visszaélésekről, amelyekben — általa egyoldalúan beállítva — negatív szereplőként tüntette fel Debrecen és a vármegye zsidóságát. Az ilyen esetek ismertetését cinikusan és gúnyosan a következő megjegyzéssel zárta: „Talmudi szellem, zsidó erkölcsök!"1 0 Berényi idejében részletesebb és tartalmasabb lett a jelentések Munkás­ság című fejezete, és ezek segítségével pontosabb képet kaphatunk elsősorban a mezőgazdasági munkások életkörülményeiről, panaszairól. Külön figyelmet ér­demel ezen belül is munkabérek alakulása. A közölt forrásokból egyértelműen kitűnik, hogy 1935-ben, amikor még éreztette hatását a gazdasági válság, a napszám igen alacsony, a munkaalkalmak száma csekély, a munkásság hangu­lata pedig kifejezetten rossz volt, és a községek vitézi őrmesterei minden alka­lommal szóvá is tették mindezt jelentéseikben. Pár év leforgása alatt megválto­zott a helyzet, és a második világháború előestéjén a mezőgazdasági munkásság bére emelkedett az 1935-ös állapotokhoz képest, s ez kitűnik a közölt dokumen­tumokban is.1 1 A munkásság kapcsán érdemes tágabban összefüggésben megvizsgálni azt a jelenséget, mely az 1930-as évek végén jelentős hatást gyakorolt a mezőgazda­ságból élők gondolkodására és „hangulatára". A második világháború előtti években — elsősorban egzisztenciális okokból — egyre többen vállaltak szerző­déses idénymunkát Németországban, amihez a magyar kormány „a hazai mun­kapiac tehermentesítése és az idehaza elhelyezkedni nem tudó mezőgazdasági idénymunkások keresethez juttatása érdekében" hozzájárult.1 2 1938 májusá-9 Antiszemitizmusa már kinevezésekor is kényelmetlen helyzetbe hozta: a liberális ellenzéki Debreceni Független Újság szerint ugyanis „országszerte nagy feltűnést és igen sok helyen kínos visszatetszést keltett" az az előadás, melyet Berényi tartott a debreceni vármegyeház dísztermében. Állítólag azt mondta, hogy „elérkezettnek látja az időt arra, hogy a magyar faj védelmére harc kez­dődjék a zsidóság ellen", és „erélyesen támadta a szabadkőművességet, amelyet zsidómozgalomnak bélyegzett". Debreceni Független Újság, 1934. március 6. 1. 10 1937 júniusában például beszámolt egy zsidó mészáros, Gelberger László visszaéléséről, aki a város közepén — minden előírást és szabályt megszegve — egy „zugvágóhidat" üzemeltett, ahol a hús szakszerűtlen és hanyag feldolgozása miatt a „fertőzés veszedelmének tette ki a lakosságot". Ez­zel a közegészségügyi szempontból is veszélyes .járványfészekkel" Gelberger „a fogyasztási adó lero­vását illetőleg is csalt", és „nagy megbotránkozást váltott ki Debrecen lakosságának mindenrendű jó­érzésű rétegében". Az esetet tetézte, hogy Gelberger az Auguszta Szanatóriumnak, a város egyik fontos egészségügyi intézményének is hivatalos szállítója volt. L. Nemzetvédelmi helyzetjelentés (1937. június). HBML, IV B. 901/a, 14. dob, 182/1937. ein. sz. 11 Vö. az 1. és a 6. dokumentum „Munkásság" c. fejezeteivel. 12 Magyar Országos Levéltár (MOL), Miniszterelnökség, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27), az 1938. március 18-i ülés jegyzőkönyve, 12. sz. napirend.

Next

/
Thumbnails
Contents