Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
A sok per és jogtalanság ellenére Kornis Farkas szinte „intézménnyé" vált a széken belül, nevét különleges tisztelettel ejtették ki. Földterületeket is neveztek el róla, például Homoródszentmárton határában, Bereczken egy foglalását, máshol pusztáit tartottak számon ilyen módon.6 4 Birtokszerző módszereinek köszönhetően így elérte, hogy családjának — birtokai méretét és ennek köszönhető politikai befolyását tekintve — a széken belül nem akadt méltó vetélytársa. Az 1562. évi segesvári országgyűlés székely-törvényeinek hatására,6 5 a székely társadalmon belül a korábbihoz képest még inkább elmélyült a strukturális válság.6 6 A kialakult káosz teret nyitott a jobbágyszerzés,pe és hatalomnövelésre. A Kornisok kiválóan értettek ahhoz, hogy a helyzetet a legteljesebb mértékben kihasználják, és saját javukra fordítsák.6 7 A jobbágy szerzést elutasító és ezáltal a szabadságot leginkább féltve őrző lófői rend ellensúlyozását a központi hatalom is támogatta, ugyanis sokkal inkább érdekében állt a széken belül néhány, általa támogatott és ezáltal hozzá hűséges nemes jelenléte, mint a sok kiszámíthatatlan és felkelésre bármikor kész lófőé. Ezért történhetett meg, hogy még az öntörvényű Kornis Mihály is újra és újra megbocsátást nyert rövid, nevelő jellegű börtönbüntetések után. A klientúrát építő Kornisok ugyanis mesterien tudták mozgatni saját struktúrájukat, ezért a hatalom biztos lehetett a szék többségének támogatásában. Jó példa volt erre a kerelőszentpáli ütközet 1575 nyarán, amikor az egész Kornis-klientúra felsorakozott Báthory István oldalán, míg a többi szék koránt sem volt ennyire egységes. A két Kornis testvér házasságai Kornis Miklós gyermekei házasságaival egy olyan átgondolt, összefüggő rendszert alkotott meg, amely a család terjeszkedési stratégiáinak szolgálatában a hatalomépítés talán legfontosabb eszközévé vált. Az első szint a széken belüli hegemónia megszerzését tette lehetővé. Ide sorolhatjuk Kornis Mihály első két házasságát, amely — mint láttuk — Udvarhely- és Marosszéken szaporította meg a Kornis jószágok számát. Szintén ebbe a típusba tartozott a legidősebb lány, Margit első házassága. Férje, Kachay Tamás régi udvarhelyszéki primori család sarja volt. Nem állíthatjuk, hogy a Kachayak a szék elitjébe tartoztak, mert ha a família egésze által fizetett ötvendénáros adót összességében tekintjük, a primorok között akkor is csak a középmezőnyben, a 20. hely környékén foglaltak helyet. A házasság értékét az adta, hogy birtokaik Bardóc fiúszékben feküdtek, és érdekeltségeik voltak Bibarcfalván, valamint Kis- és Nagybaconban is. Kornis Miklós feltehetően ezt a frigyet akarta felhasználni arra, 64 KmOL Protokollumok II/2. F. 1590/23, 1591/ 43. 65 EOE II. 223-224. 66 Jakó Zsigmond: A székely társadalom útja a XIV-XVI. században. In: Székely felkelés 1595-1596. Előzményei, lefolyása, következményei. Szerk. Benkő Samu - Demény Lajos - Vekov Károly. Bukarest 1979. 27.; Demény Lajos: Székely felkelések a XVI. század második felében. Bukarest 1976. passim. 67 Erről részletesen: Balogh J.: Székely nemesség i. m. 53-76.
