Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
hogy Bardóc-széket a Kornis érdekszférába vonja, Kachay Tamás korai halála azonban ezt a tervet meghiúsította. Kornis Farkas első, Petki Katalinnal kötött házassága már átmenetet jelentett a következő két szint felé, mert egyszerre szolgálta a helyi pozíciók erősítését és a más székekben való terjeszkedést, de lehetővé tette a Székelyföldön kívüli kapcsolatépítést is. Bár a feleség halála miatt ez a frigy szintén rövid életű volt, kiváló példája a rokoni hálózat tudatos kiépítésének, és az ebből fakadó előnyöknek (1. a mellékelt családfát). Petki Mihály Daczó Margit Petki János Kornis Katalin Petki János Lázár Margit Petki Borbála Petrichevich Horváth Kozma 1. Petki Katalin Kornis Farkas 2. Bethlen Krisztina Kornis Katalin Petki János A Kornis-Petki rokonság (Csak az elemzés szempontjából fontos családtagokat tüntettük fel.) A családfáról látható, hogy Petki Mihály és Kornis Farkas sógorságban álltak. Amikor Báthory István 1571 júniusában kettőjüket nevezte ki Udvarhelyszék királybíráinak, bár már nem volt köztük valós rokoni kötelék, egymást jól értő, azonos érdekkörhöz tartozó politikusok kerültek a terület élére. Összetartásukat az is jelzi, hogy amint a családi körülmények ezt lehető tették, újra helyreállították a rokonságot: Petki János, Mihály fia, feleségül vette Farkas második házasságából született leányát, Katalint. Az após és a vő egymásnak persze nem sok újdonsággal szolgálhatott, hiszen a tízéves korában apját elvesztő Petki Jánosnak és testvéreinek Kornis Farkas volt az egyik — mégpedig igen gondos és lelkiismeretes — gyámja.6 8 Petki Mihálynak szám szerint kevés faluban volt birtoka, de ezekben többségi tulajdonosnak számított. Jószágai után 1576-ban 30 forintot kellett fizetnie, és ezzel a harmadik helyen állt a széki rangsorban, csak a Kornis fivérek előzték meg. A Petkiek által birtokolt három falu Udvarhelyszék közepétől kissé délre helyezkedett el. A legdélebben a Derzs vagy Székelyderzs néven emlegetett birtokközpont feküdt, mellette Székelymuzsna, végül a széknek szinte a 68 Politika és házasság. Menyegzőre hívogató levelek a 16. századi Erdélyből. Szerk. Horn Ildikó - Kreutzer Andrea - Szabó András Péter. (TDI Könyvek 2.) Bp. 2005. 22-23.
