Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
ügyében behajtókat, úgynevezett dúlókat küldött ki, akiknek egyúttal a bírságot is be kellett szedniük.5 8 A dúlók éppen a levelet aláíró lófők vezetőihez, bizonyos Gothart Kovácshoz és Gothart Balázshoz vonultak a bírságot behajtani. Feltehetőleg ez az intézkedés nem egy egyszerű pénzbehajtás volt csupán, hanem tudatos megfélemlítés, nevezetesen egyféle erődemonstráció Kornis Farkas és klientúrája részéről, melynek idővel meg is lett az eredménye. A Kornisbirtokok növekedését vizsgálva azt láthatjuk, hogy Kőrispatak a környező településekkel együtt a későbbiek során bekerült a Kornis-érdekszférába.5 9 Kornis Farkas másik izgalmas próbálkozása volt, hogy monopóliumok szerzésére törekedett a széken belül. így például 1590 táján monopolizálni kívánta az udvarhelyszéki salétromkereskedelmet. Elrendelte, hogy a salétromot kizárólag csak neki adhatják el. Egy fülei lófő, bizonyos Dakó Gergely azonban a lófő-szabadságra hivatkozva perbe szállt a nagyhatalmú Kornissal. A bíró a székely szabadságot támogatta a perben, és így Dakó szabadságot kapott arra, hogy annak adhassa el salétromát, aki jobb árat kínál érte.6 0 Kornis Farkas a család „klasszikus" birtokszerző módszereit sem iktatta ki eszköztárából. Leggyakrabban a szénafű-foglaláshoz folyamodott. Ennek menete a perek nyomán rajzolódik ki. A Kornis Mihály által megkezdett foglalásokat tette öccse később teljessé. Például Gedő Pál homoródszentmártoni szabad székely, valamint a recsenyédi Biczak Mátyás és Bertalan Kovács szénafüvét még Mihály foglalta el, a mellette lévő területet, Gedő Mártonét, már Farkas. A panaszkodó szabad székely tulajdonosnak mindössze három köböl búzával kellett beérnie. Ennek a Homoródszentmárton és Recsenyéd között elterülő területnek a másik részét, a tanúk szerint mintegy harmadát, viszont már törvényesen, vásárlással szerezte meg Farkas. A tanúvallomások szerint foglalásai erőszak alkalmazásával történtek, és csak a település befolyásosabb lakói tiltakozására, valamint bizonyos Jámborok törekedésére" adott némi kárpótlást érte.61 A Kornisok feltartóztathatatlan előrenyomulásának bizonyítéka Markó György vallomása, amely szerint a homoródszentmártoniak pusztájának egy részét már Kornis Miklós megszerezte, majd szántóföldjüket Mihály foglalta el tőlük. A szénafű elfoglalásával Mihályt és Farkast egyaránt vádolták.6 2 A közös területek megszerzése, bár a székely nemesség részéről általános tendenciának tekinthető a korban, a Kornisok esetében a tudatos birtoképítés szolgálatában állt.6 3 58 A bírság behajtói, akik minden eljárás esetében hárman voltak, dúló néven szerepeltek a periratokban a 16. században és a következőben is. A tisztség annyira archaikus, hogy gyanítjuk, a kifejezés és tartalma is szoros kapcsolatban lehetett a megdúlás említett szokásával, amely Székelyföldön különösen szívesen gyakorolt szokás, jogi aktus volt. 39 1614-re Kőrispatakon, valamint a környezetében lévő Bözödön és Bözödújfalun is Kornis Ferenc szerzett birtokrészeket és jobbágyokat. Balogh J.\ Székely nemesség i. m. 164. 60 KmOL Protokollumok II/2. F. 1590/207. A per szövegéből a bíróság összetétele sajnos nem derül ki, az ítéletet azonban az „udvarbíró"-nak nevezett személy hozta minden esetben, és meglepő módon sokszor a lófő-szabadság javára döntve. 61 KmOL Protokollumok II/2. F 1600/654. 62 Uo. 63 KmOL Protokollumok II/2. F. 1589/7. A Homoródalmás (Kornis Farkasnak volt itt részjószága) és a Rika-patak között elterülő mocsaras területet 1598-ban már Farkas mezejeként emlegették, ami jól mutatja, hogy sokszor még a művelésre alkalmatlan területeket is előszeretettel vonták tulajdonukba a Kornisok.
