Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
én két királybírót nevezett ki, és választása szinte magától értetődően esett a szék legnagyobb birtokosai közé emelkedő, politikailag nem kompromittálódott Kornis Farkasra, akinek már apja is viselte a szék mindkét főtisztségét.4 8 Kinevezésében tehát a megnövekedett birtokállomány nagy szerepet játszott,4 9 de hatalma biztosításához, illetve kiterjesztéséhez Kornis elengedhetetlennek tartotta anyagi javainak további gyarapítását. Farkas vagyonosodásában a következő fontos állomást bátyja halála jelentette. Mivel Kornis Mihálynak három házasságából sem maradtak felnőttkort megért utódai, ezért jószágának jelentős részét Farkas örökölte, csak a marosszéki Erdőszentgyörgyöt és Szentistvánt kellett sógornőjének, Erdélyi Sárának átengednie.5 0 Noha Farkas rengeteget köszönhetett bátyjának, mégsem állíthatjuk, hogy mindent készen kapott, hiszen Mihály udvarhely széki birtokállományát majdnem sikerült megdupláznia (1. a mellékelt térképet).5 1 Az általa felépített birtokstruktúra központja Homoródszentpál volt, az itt lévő ősi udvarházat 1579-ben saját igényei szerint korszerű és elegáns rezidenciává építtette át.5 2 Az 1580-as évekre a széken belüli birtokszerzés és hatalomnövelés terén is jóval aktívabbá vált. A periratokban még a század végén is gyakran felemlegetett apja és bátyja5 3 nyomdokain haladva, földrajzi értelemben már a szék felére terjedt ki a befolyása.5 4 A területi terjeszkedés a szék két szélén lévő két folyó völgyeire irányult. Egyfelől a Homoród völgyének településeit célozta meg, másfelől pedig a Kis-Küküllő völgyének mindkét oldalát igyekezett meghódítani. A Kornis-érdekeltségbe tartozó birtokok így szinte körülölelték a széket. 48 Az udvarhelyszéki főkapitány 1571-ből nem ismert, ebben a tisztben Siger János csak 1572-ben tűnt fel. Lázár Miklós: Székely főtisztek 1562-től fogva 1711-ig. Kézirat. Babe§-Bolyai Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Kolozsvár (a továbbiakban: KvEKk), ms 561 fol. 5. (a továbbiakban: Székely főtisztek i.m.) 49 Udvarhelyszéken testvérével szembeni anyagi fölényét jelzi az 50 dénáros adó fizetésekor készült lista, amely szerint Farkas kétszer annyit fizetett, mint a bátyja, azaz Udvarhelyszéken belül jóval nagyobb befolyással rendelkezett már a Mihály életében is. Összesen tíz faluban voltak ekkor birtokai, amik után adót fizetett: Szentpálon, Szentpéteren, Városfalván, Karácsonfalván, Oklándon, Jánosfalván, Musnán, Újfaluban, Remetén és Gyepesen. SZOKL IV 37^46. A két testvér tekintélyét mutatja, hogy Kornis Farkas királybírói kinevezésének másnapján a fejedelem Kornis Mihályt is fontos feladattal bízta meg: mint udvarhelyszéki összeíró biztosnak el kellett készítenie a szék új összeírását. SZOKL III. 335-337. 50 Kornis Farkas és Erdélyi Sára osztozása. Erdőszentgyörgy, 1582. április 3. Székely oklevelek i. m. 263-265. 51 Kornis Farkas 1575. március 29-én Marosszéken, Udvarfalván egy részjószágot, majd októberben Homoródvárosfalván egy egész telket szerzett. Voss M.: Homoródszentpáli Kornis-család i. m. 24. Báthory István Királyi Könyvei elvesztek, így a Kornis Farkasnak juttatott birtokadományokról csak hézagos ismeretekkel rendelkezünk. A fennmaradt Királyi Könyvekben három, neki adott oklevél szövege maradt ránk, ezek szerint 1585-ben Homoródszentmártonban kapott egy jobbágyot, 1589-ben Dályában egy kúriát, 1591-ben pedig új adományt összesen kilenc településen lévő részjószágaira. Ezek a következők voltak: Homoródjánosfalva, Újfalva, Oklánd, Oláhfalva, Almás, Szentmárton, Lokod, Bágy, Vargyas. Erdélyi Királyi Könyvek MOL Fl 1. 281., 2. 479., 2. 480., 3. 201. 52 Vass M.: Homoródszentpáli Kornis-család i. m. 24. 53 KmOL Protokollumok II/2. F. 1598/172. 54 Balogh Judit. Székely nemesi karrierlehetőségek Bocskai István korában. In: „Frigy és békesség legyen..." A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára - Jeney-Tóth Annamária. (A Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójára 8.) Debrecen 2006. 128.
