Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79
szervezeteket, és jobban megismerhetővé, megérthetővé válik az a korszellem, mely áthatotta nemcsak Debrecent és Hajdú vármegyét, hanem tulajdonképpen az egész országot. Hangsúlyoznunk kell, hogy a vitézi széki hangulatjelentések a hatalmon lévő elit szemszögéből íródtak, meglehetősen egyoldalúak és gyakran túlságosan általánosítanak, ennek ellenére fontos társadalom-, politika- és helytörténeti vonatkozású források. Hajdú vármegye és Debrecen Vitézi Széke 1921. július 11-én alakult meg. Ekkor kapta megbízatását a vármegye első székkapitánya, vitéz Nagy Pál altábornagy, aki 1934. február 26-án vonult nyugalomba. Utódja vitéz Berényi István ezredes lett, aki végig a korszak folyamán megtartotta ezt a tisztséget.4 1940 végén Debrecen és Hajdú vármegye Vitézi Székének állománya 111 tiszti, 511 legénységi és 242 várományos vitézből állt, akik 2870 kat. hold vitézi telket birtokoltak.5 Nagy Pál idejében a havi nemzetvédelmi helyzetjelentések mindössze 1-4 oldal terjedelműek voltak, és általában csak a legfontosabb események rövid, olykor egy-egy mondatos összefoglalását közölték bennük - személyes kommentárok nélkül. Az említésre méltó történéseket 5-6 témakörre bontva, egy-egy 5-10 soros bekezdésben jelentették. A fejezetek a következők voltak: „Altalános viszonyok" (a közhangulat bemutatása), „Nemzeti élet" (a kormánypárt és a hozzá közelálló társadalmi szervezetek tevékenysége), „Nemzetellenes élet" (szociáldemokraták és a nemzetiszocialisták szervezkedései), „Munkásság" (a földmunkások és az ipari munkásság hangulata, munkaalkalmak, munkabérek alakulása), „Sajtó" (a helyi napilapok működése),6 „Nemzetiség" (kisebbségi viszonyok).7 Berényi István székkapitánysága idején azonban megváltozott ezen jelentéseknek a jellege, terjedelme és tartalma is.8 Az első szembetűnő változás az irattípus tematikájában található: a korábbi 5-6 témakörből csak három maradt. Ilyen volt az első, Altalános viszonyok című fejezet, amely azonban már hosszabban, nem ritkán másfél-két oldalon taglalta a megyében tapasztalható közhangulatot. A második fejezet ezzel szemben jelentősen átalakult s Nemzeti, nemzetietlen és politikai élet, illetve az 1930-as évek végén Nemzeti élet stb. cím alatt 4 Berényi már az 1920-as években is Hajdú vármegye és Debrecen Vitézi Székének szolgálatában állt mint járási hadnagy. L. Debreczeni Képes Kalendáriom az 1926-ik közönséges esztendőre. Debrecen, k. n., 1926. 152-153. 5 Az első telekbeiktatás 1922. április 23-án történt, amikor vitéz Lőrincz Lajos őrmester megkapta a Dégenfeld Pál gróf által Téglás község határában felajánlott 40 kat. holdat. L. Vitéz Kovách Elemér: Hajdú vármegye és Debrecen Vitézi Széke. In: Debrecen Sz. Kir. Város és Hajdú Vármegye. Szerk. Csobán Endre. Budapest, Merkantil, 1940. 185-189. 6 A jelentésekben többnyire ennél a pontnál ez a megjegyzés szerepelt: „Működése ellen kifogás nem emelhető". L. Nemzetvédelmi helyzetjelentés (1933. szeptember). HBML, IV B. 901/a, 10. dob., 232/1933. ein. sz. 7 Mivel Hajdú vármegye a „legmagyarabb" régiónak számított (a lakosság több mint 90%-a magyar volt), így a jelentésekben ennél a pontnál mindig csak annyi szerepelt, hogy nemzetiség „a megye területén nincs". 1933 végétől már nem is szerepelt ez a témakör a nemzetvédelmi helyzetjelentésekben. L. 6. jegyz. 8 Kivéve azokat a nemzetvédelmi helyzetjelentéseket, melyeket Berényi szabadsága idején helyettesei írtak. Ezek rövidebbek voltak és tematikájukban, illetve formai jegyeikben nem követték szorosan a székkapitány által alkalmazott szempontokat. L. pl. a vitézi székkapitány helyettesének 1934. decemberi, illetve 1935. januári nemzetvédelmi helyzetjelentését. HBML, IV B. 901/a, 11. dob., 14/1935. ein. sz., ill. 47/1935. ein. sz.
