Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
1581 nyarán Mihály újabb fegyveres konfliktusba keveredett, ezúttal Váradi Kis Pál kancelláriai titkárral, aki utóda volt a sókamarai ispánságban. Az összetűzés oka a sóaknához tartozó „Zavatha mezeje", azaz a Szováta melletti terület volt, ahová Váradi Kis Pál 1580-ban embereket telepített. A területet korábban használó székely köznép védelmezőt keresett, és ezt Kornisban vélte megtalálni. Az akkor éppen betegeskedő nagyúr azonban a fejedelemhez utasította a panaszosokat. A vizsgálat Bánffy Farkas udvarhelyszéki királybíró vezetésével meg is kezdődött, de ekkor Kornis — akinek marosszéki birtokait észak felől igencsak előnyösen egészítette volna ki ez a szovátai terület — teljesen váratlanul közbeavatkozott, és embereivel „megdúlatta", azaz leromboltatta az odatelepített 16 ember házát, állataikat pedig saját birtokaira hajtatta. Gyakorlatilag ugyanazt a reakciót láthatjuk ebben az esetben is, mint 1562-ben Mihályi! Tamás udvarházának megdúlatása idején. A meglehetősen öntörvényű és a rombolásban igencsak járatos Kornist ezek után Gyulafehérvárra idézték, és fogságba vetették. Kornis Mihály Báthory Istvánhoz intézett maga mentségében tettét megbánva, azzal mentette magát, hogy nem önös érdekből, hanem a végszükségre jutott szegény jobbágyok védelmében lépett fel.4 3 A fogságból ugyan kiszabadult, de az ekkor már sokat betegeskedő főúr hamarosan, 1582. március 31-én erdőszentgyörgyi birtokán elhunyt.4 4 Kornis Farkas birtokai Kornis Mihály halálakor öccse már több mint egy évtizede jelentős szereplője volt a széki és az erdélyi közéletnek. Kornis Farkast először az 1566. évi hadjáratban résztvevők névsorában említették.4 5 A következő öt évben csak a bátyjával közösen kapott birtokadományokban találkozhatunk nevével. 1571-ben viszont Petki Mihály mellett már Udvarhelyszék egyik királybírójaként szerepelt.4 6 A váratlannak tűnő előrelépés magyarázata a családnak még apja, Miklós által megteremtett presztízsében és a Kornis-birtokok nagyarányú kiterjesztésében rejlett. Mint ahogy erről már szó volt, 1580-ig a Kornisok közül elsősorban Mihály volt a birtokszerző, aki annak ellenére, hogy ő maga már Marosszékre helyezte át birtokai súlypontját, még a számára másodlagos Udvarhelyszéken belül is megnégyszerezte apai jószágörökséget. Birtokszerzései — kevés kivétellel — öccse nevére is szóltak, így az ezen a téren kezdetben visszafogottabban „teljesítő" öccsét nagymértékben hozzásegítette birtokállományának kiterjesztéséhez. Amikor Báthory István 1571 májusában trónra lépett, már első intézkedéseivel megkezdte az 1562. évi székely felkelés után kialakított, erősen centralizált állapot lebontását, és a székenként működő főkapitányok és főkirálybírók rendszerének visszaállítását.4 7 Udvarhelyszékre első lépésként 1571. június 9-43 Kornis Mihály Báthory Istvánnak. Gyulafehérvár, 1581. július 13. Báthory István levelezése i. m. II. 171-176. és Vass M.\ A Homoródszentpáli Kornis-család i. m. 23. 44 Pokoly József: Bogáti Fazakas Miklós naptári fóljegyzései. Keresztény Magvető 37. (1902) 265. 45 SZOKL II. 194. 46 Uo. 337. 47 Pál-Antal Sándor: Székely önkormányzat-történet. (Erdély Emlékezete) Marosvásárhely 2002. 70-77.
