Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
érdekeit sértette, aki részben törvényes úton, részben pedig erőszakkal próbált ennek gátat szabni.2 5 Kornis ugyanis elhunyt felesége összes birtokát elfoglalta, azokat is, amelyeket Borbála asszony édesanyjára, az pedig Szigethyre hagyott. Az 1555-ben kezdődő per két évtizedig húzódott, és végül tettlegességbe torkollott. Kornis Mihály kihasználta, hogy Szigethy Pál 1575-ben a trónkövetelő Bekes Gáspár pártjára állt. Fegyverrel rátört Egrestőre, fogságba hurcolta Szigethyt, és összes jószágát elfoglalta. Mivel Szigethy pártütőnek számított, és mint ilyen Báthory István fejedelem fogságába került, Kornis ellen nem indult hatalmaskodás vádjával eljárás, hanem egy Kendy Sándor vezette, tekintélyes nemesekből álló bizottság igyekezett kibékíteni a szembenálló feleket. Végül egy peren kívüli egyezséggel sikeresen simították el az ügyet. A felek ezer arany kötés terhe alatt egyezséget kötöttek, amelynek értelmében Kornis Mihály egy fületelki birtokrész kivételével Szigethy minden elfoglalt javát visszaszolgáltatta. Szigethy pedig nem indíthatott pert sem fogsága, sem jószágai elvétele miatt, és mindketten megígérték, hogy megbocsátják egymásnak, amit egymás ellen elkövettek.2 6 Kornis Mihályra nézve sokkal súlyosabb következményekkel járt viszont a koroknai Mihályi! Tamással 1560. november 29-én kezdődött per. Mihályfit, aki szintén Marosszéken birtokolt, mindvégig „bebíró" nemesként tartották számon a székelyek, tehát olyanként, aki kívülről jött és nem is került be a szék primorjai közé, ellentétben az eredetileg szintén kívülről érkezett Kornisokkal, akiket a 16. században már a primorok közé számítottak. Noha a per a fületelki dézsma negyedéről folyt, sejthető, hogy valójában többről lehetett szó: feltehetően területi vita és a széken belüli befolyásért folytatott harc húzódott a háttérben. A Barcsay-örökségből szerzett marosszéki Kornis birtokok ugyanis közel feküdtek Mihályi! jószágaihoz, és a terjeszkedő Kornis már a Mihályfi-érdekeltségeket fenyegette. Az ellentét 1562-ben, a székely felkelés idején erőszakba fordult: Kornis Mihály, noha nem tartozott a felkelés főszervezői közé, kihasználta a hadi körülményeket, és az általa vezetett székely hadsereg — amelynek ez volt az egyetlen jelentős katonai cselekedete — kétszer egymás után „megdúlta" Mihályi! Tamás koroknai birtokát.2 7 A felkelés leverése után a segesvári országgyűlés Kornist a felkelés egyik fő okozójaként bélyegezte meg. Börtönbe került, ahonnan csak 1564-ben szabadult.2 8 életrajza: Horn Ildikó: Tündérország útvesztői. Tanulmányok Erdély történetéhez. (TDI könyvek) Bp. 2005. 79-83. 25 Kornis Mihály 1554. november 26-án tiltotta Kendy Ferenc és Dobó István vajdákat attól, hogy egrestői lakott jobbágytelkét eladományozzák Szigethy Pálnak. Jakó Zs: A kolozsmonostori konvent i. m. II. Nr 5440. 2,1 Kornis Mihály és Szigethy Pál egyezséglevele. Egrestő, 1576. február 10. Székely oklevelek i. m. 141-143. 2' Borsos Sebestyén szerint „a Nyárád mellé szállának, az ákosfalvi rétre, honnat [...] a Mihályfi Tamás házára menének egy szerda nap estve és az udvarházat igen megdúlák és hordó borokat vivének a táborra". „Azután egy péntek napra kelve, szállának Koronka mellé és azelőtt való dúlástól, ami megmaradóit vala a Mihályi! Tamás házánál, azt esmét mind feldúlák és a házat is elégeték." Erdélyi Történelmi Adatok, (a továbbiakban ETA) Szerk. Mikó Imre. Kolozsvár 1856. I. 19. A „megdúlás" szokása a székely társadalmon belül közösségi aktus volt, a közösség normáiból „kilógókat" büntették meg ilyen módon. Balogh J.\ A székely nemesség i. m. 28 EOE. II. 151.; SZOKL II. 273.; Voss M.\ A Homoródszentpáli Kornis-család i.m.. 22.
