Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
Kornis korábban távol tartotta magát a politikai élet történéseitől. Ténykedése mindössze abban merült ki, hogy az 1558. évi gyulafehérvári országgyűlés őt is a korábbi években megajánlott subsidiumok felülvizsgálására kiküldött biztosnak jelölte, valamint az 1560. évi kolozsvári gyűlés egy nyilvános hitvitát felügyelő bizottság tagjának választotta meg.2 9 Bátran állíthatjuk, hogy a székely felkelés idején sem politikai célok és megfontolások vezették, hanem meggondolatlan és erőszakos természete sodorta bajba. Szabadulása után hűséges embere lett János Zsigmondnak, és a neki szóló későbbi birtokadományok azt mutatják, hogy az erdélyi politika vezetői is tisztában voltak Kornis politikai beállítottságával és 1562-ben elkövetett tetteinek valós mozgatórugóival. Mihály második házasságának köszönhetően azután újabb birtokokkal gyarapodott. Recsenyédi Borbála Recsenyédet, valamint a férje segítségével visszaperelt angyalosi és borosnyai birtokokat a hozzá tartozó részjószágokkal együtt férjére hagyta, mivel frigyükből született gyermekeik még kiskorukban mind meghaltak. Kornis ezen a területen is terjeszkedni igyekezett. Ezt nagymértékben segítette, hogy ő is tagja volt annak a seregnek, amely János Zsigmondot 1566-ban Szülejmán szultán táborába kísérte, ennek köszönhetően ugyanis a szebeni országgyűlés őt bízta meg a székelységre kirótt pénzek beszedésével,30 és ezért a fejedelem hamarosan jelentős birtokadományokkal jutalmazta meg. Homoródszentpálon, Homoródszentpéteren és Recsenyéden 32 jobbágytelket kapott öccsével, Farkassal együtt, azzal az indoklással, hogy minden „németek elleni" hadjáratban vitézkedett, és a szultánhoz is elkísérte urát.3 1 Két év múlva Szentpálon és Recsenyéden újabb 22 háznyi jobbágyadományt szerzett, ezúttal egyedül.3 2 Ezzel párhuzamosan Marosszékben is tovább terjeszkedett: Csögfalván, Makkfalván, Kibéden, Havadon, Vadasdon és Erdőszentgyörgyön is újabb részjószágokhoz jutott, valamint új adományt kapott Erdőszentgyörgyön a „Barcsay rész"-nek nevezett részjószágokra, Borzond nevű pusztára, Csíkfalva és Makkfalva helységekben lévő birtokaira Oláhmező, Bordasföld, Kökényberek és Csipécs nevű pusztákra Udvarhelyszéken.3 3 Kornis Mihály egyik legkedveltebb birtokszerző tevékenysége az volt, hogy a falvakhoz tartozó közös pusztákat, erdőket és szénafüveket elfoglalta. Erre kiváló példa a ravaiak esete. Az oláhmezei prédiumhoz tartozó földeket az udvarhelyszéki Rava falu lakosai használták. Marosszéken, a Kis-Küküllő északi partján fekvő településeken viszont már Kornis birtokolt, aki Erdőszentgyörgy felől igen gyorsan átterjeszkedett a Marosszéket Udvarhelyszéktől elválasztó Kis-Küküllőn, és Udvarhelyszék itt található falvait is igyekezett több lépcsőben megkaparintani. Ennek egyik első állomása volt a Bordos és Rava, valamint Bözödújfalu és Kőrispatak közé eső terület bekebelezése. Rava lakosai és Kornis között 1569 és 1573 között zajlott a huzavona, amely végül köztes megoldással zárult.3 4 Eszerint a ravaiak továbbra is használhatták az említett terü-29 EOE II. 105, 187. 30 EOE. II. 327.; SZOKL II. 194. 31 Gyulafehérvár, 1567. július 4. MOL P 18701. cs. 5. t. fol. 19. 32 SZOKL II. 209-210. 33 Székely oklevelek i. m. 137-138. 34 Vciss M.: A Homoródszentpáli Kornis-család i. m. 22.
